Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság iratai, 1948–1960 / 285–290. o.

A fentebb felsorolt gazdaságok közül három (Bánhalma, Karcag-Tilalmas, Tiszaszentimre) mint Szolnok megyei Állami Gazdaságok a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Központjából váltak ki. Ezzel az átszervezéssel az Ohati ÁG. a Törzsállattenyésztő ÁG-ok Igazgatóságához került, a Halgazdaság pedig a Halgazdasági Tröszthöz. Kungyörgy továbbra is a méntelepé maradt. A Hortobágyi Állami Gazdaságok Trösztje az Északmagyarországi Állami Gazdaságok Igazgatóságának felügyelete alatt állott. A trösztök 1953 februárjában megszűntek. A Hortobágyi ÁG. Trösztjének gazdaságai a budapesti székhellyel létrehozott Felsőtiszai Állami Gazdaságok Igazgatóságához kerültek. Az Ohati ÁG-nak, a Hortobágyi Halgazdaságnak és Kungyörgynek a státusa (helyzete) ekkor nem változott. Ez a szervezési forma 1954. év végéig állott fenn. 1955. január hó 1-vel megalakultak az állami gazdaságok megyei igazgatóságai. Az Állami Gazdaságok Hajdú-Bihar megyei Igazgatóságának a felügyeleti jogkörébe került a Hortobágyi ÁG-ok közül az Elepi ÁG, Borsósi ÁG, Borzasi ÁG, Árkusi ÁG, OHAT ÁG, Ebesi ÁG, Bödönháti ÁG, Polgári ÁG. A Bánhalmai, Karcag-Tilalmasi, Tiszaszentimrei Állami Gazdaságok a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartoztak, de a Bánhalmai ÁG. bizonyos Szolnok megyei területeket (pl. Jusztusz tanya) átadott a Hortobágyi ÁG-nak. A Halgazdaság és Kungyörgy helyzete most sem változott. 1959-ben az Elepi, Borsósi, Árkusi, Borzasi, Ohati ÁG-ból és a Hortobágyi Halgazdaságból megalakult a Hortobágyi Állami Gazdaságok Igazgatósága, közvetlenül az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának felügyelete alatt. Ez az igazgatóság alakult át 1961-ben önálló állami gazdasággá, amely továbbra is az ÁGF felügyelete alatt maradt. 1962-ben a Hortobágyi Állami Gazdaságot is az Állami Gazdaságok Hajdú-Bihar megyei Igazgatóságának felügyelete alá helyezték. Ekkor kapta meg a debreceni Méntelep megszűntével a Hortobágyi Állami Gazdaság Kungyörgyöt. Átadott azonban a Gazdaság egy árkusi halastavat tancélokra a Debreceni Agrártudományi Főiskola Gazdaságának. Ezt évekkel később az Agráregyetemmé alakult Főiskola Költségvetési Üzemétől kapta vissza. 1974. január 1-ével a Hortobágyi ÁG-ba beolvadt az addig Polgár székhellyel működő Tiszavidéki Halgazdaság, polgári, folyási és balmazújvárosi tavaival. 1978-1979-ben átvette a Hortobágyi Állami Gazdaság a megszűnt tukai Kendergyár telepét is. A sok változás, átszervezés egyenes értelemben nem járt azzal, hogy az iratokat is átvették volna a jogelőd szervektől, ezért állott elő az a sajátos helyzet, hogy különösen az első időre vonatkozóan az iratanyag nagyon hiányos, s a Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulásának pontos története néhány szakember visszaemlékezésén túl tulajdonképpen ismeretlen, s bonyolultsága folytán egyes időszakokat kivéve, iratok hiányában szinte feltárhatatlan.

6 Csak nagyon komoly iratfelderítő munka segíthet abban, hogy a gazdasági átalakulás időszakának iratait előkerítsük, ha még egyáltalán megfogható, s levéltári begyűjtéssel hozzáférhetővé tegyük. Ennek a korábbi anyagnak a felderítése további fontos feladat, mivel a gazdaság működésére vonatkozó adatok egyben összehasonlító alapot teremtenek, amelyhez ma részben az Állami Gazdaságok Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága nyújt támpontot. 287