Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VII. Debrecen, 1980. / 216–220. o.

Mervó Zoltánná, a Hajdúkerület, majd Hajdú vármegye népiskoláinak fejlődése Kiss József tanfelügyelő működése idején, 1872-1891 c. tanulmánya a társadalomban végbemenő kulturális folyamatok mechanizmusára tár fel újabb adatokat. Az új megye kialakulása után 1878-ban került sor az új tankerületi beosztás véglegesítésére. Kiss József sárospataki állami tanítóképző intézeti igazgató tanfelügyelői véglegesítésére 1873. május 6-án került sor. Kiss József vezetése alatt alakult meg az önálló Hajdú megyei tankerület. A szerző elsődleges forrásként Kiss József tanügyi jelentéseit, Hajdú megye népoktatási állapotáról évenként kiadott és nyomtatásban megjelent példányaiban használta fel. A népiskolák anyagi és szellemi állapotát, a tanköteles gyermekek iskoláztatását részletes adataikban ismerhetjük meg. 1869—1873 között a népiskolák száma 23-ról 65-re emelkedett, de az iskolába járók száma csak 40%-kal, viszont az iskolai kiadások összege több mint 50%-kal nőtt meg. 1873-ban a tankötelesek alig 55%-a járt népiskolába. A kimaradottak iskoláztatására Kiss József erőfeszítései tették lehetővé a törvény által előírt ismétlő iskolák Hajdú megyei felállítását. Kahler Frigyes, Réczei Sándor naplója. Adalékok a Tiszántúl 1919—1920-as román megszállásának történetéhez c. tanulmánya Réczei Sándor egykori debreceni ítélőtáblai bíró ez ideig publikálatlan naplóját használja fel forrásként. A 252 nyolcadíves gépelt oldalon eleinte naponta, majd többnapos időszakokba foglalva össze a tudomására jutott híreket. A Tanácsköztársaság helyi szerveinek megszüntetése nyomában bevezetett román megszállás a helyi polgárság illúzióit hamar megszüntette. A naplójegyzetek szerint a polgárság először legális ellenlépéseket kísérelt meg a megszállók requirálásai ellen, dokumentumokat és jegyzékeket intéztek a román parancsnoksághoz. 1919 augusztusában mozgalom indult meg terhelő adatok gyűjtésére, hogy azután memorandumban az angol uralkodóház védelmét kérjék ki, mivel elgondolásuk alapja az angol-francia ellentétre épült. A franciák által támogatott román megszállás ellen 394 polgár aláírását gyűjtötték össze, amely petitióban került volna továbbításra, de a románok a résztvevőket letartóztatták. E petitiót készítő polgári ellenállási mozgalom az önáltatásnál többre nem vitte, s a könyörtelen tények ráébresztették, hogy saját magukon kívül másra nem számíthatnak. Az érdekes történelmi dokumentum a debreceni várospolitika eddig elhanyagolt — mondhatni tragikus — > epizódját tárja fel. Kívánatos lenne a teljes napló szöveghű közlése, amely az egy tanulmányban meg nem említhető részletes adatokat is közzétenné. tíjlaky Zoltán, A Hajdú vármegyei nyomdák történetének néhány kérdése, 1920—1944 c. tanulmányában a dualizmus kora kutatásához nyújt újabb szempontokat. A nyomdaipar 1920-as évekbeli állapotának áttekintése tulajdonképpen a dualizmus kori fejlődés összefüggését mutatja be. A Hajdú megyei nyomdák jegyzékét is közli főbb adataikkal együtt, valamint a kiadott időszaki lapok felsorolásával. A Hajdú megyei 17 nyomdavállalat általában hírlapok és aprónyomtatványok kiadásával foglalkozott. Működésük kulturális szempontból mégis jelentős, mivel társadalmi igényt elégített ki. Geller Ferencné, Hajdú megyei könyvtárak és olvasókörök a két világháború között c. tanulmány a népkönyvtárak és olvasókörök helyzetének általános jellemzésével foglalkozik. Külön kiemelten tárgyalja a hajdúböszörményi Fazekas Gábor Iparos Olvasókör 1935—1945 közötti működését. Hajdúböszörményben az egyik legrégibb Iparos Olvasókör 1878-ban alakult meg. Ennek jogutódja az 1924-ben újjáalakított Fazekas Gábor 217