Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - ADATTÁR - Halász Imre: Zala vármegye címerei / 195–199. o.

\ alatt. Bizonytalan, hogy az ország három részre szakadása után végvidékké vált Zalában egyébként is rendszertelenül összeülő, helyét gyakran változtató megyegyűlés határozattal megsemmisítette-e a régebbi pecsétnyomót, vagy egyszerűen elveszett a typárium. 1786-ig használta a megye a 4. ábrán látható pecsétet, ekkor II. József betiltotta a vármegyei önkormányzatra utaló címeres pecsétek használatát, az abszolutizmus kora után 1790-ben a negyedik pecsétnyomót készíttette jápprai Spissich János Zala megye jakobinus alispánja. Ez az első olyan pecsétnyomó, mely színeket is jelöl: ezüsttel pólyált kék címerpajzs jelképezi a megyét.

6 Ez az ábrázolás tűnik fel az 1790 után készült megyei térképeken is, különböző alakú, de kék színű pajzsok ezüst pólyával. Tomasich János megyei mérnök 1792-ben készült Zala megye térképén (5. ábra.) ezüsttel pólyált tojásdad alakú pajzsban 6 ágú leveles aranykorona lebeg. (A másik címer a megye főispánjainak, az Althanoknak családi címere .)

7 Az ugyancsak Tomasich által 1800 körül készített „Szála vármegye" térképén a szimbolika és színezés ugyanaz, csak a pajzs alakja más.

8 (6. ábra.) A zalaegerszegi órás, lakatos céhek szabályzatának 1839-ben készült másolata, melynél szabálytalan alakú pajzs látható, ugyanez a szimbolika, de itt a pólyán balra mutató nyíl is feltűnik,

9 (7. ábra.) ami kétségtelenül késői, önkényes bővítmény. Ugyanez szerepel — más alakú pajzzsal - Gönczy Pál Zala megye térképén (8. ábra.) és ugyanez más színjelöléssel Zala vármegye ismertetésénél (9. ábra.); mindkettő aPallas Nagy Lexikona XVI. kötetében.

10 Ezt a nyíllal bővített címert használta a vármegye a kiegyezéstől valamennyi vármegyei hivatal gumibélyegzőjén is, annyi változtatással, hogy a pajzs talpba a CZ betűket (a Comitatus Zaladiensis kezdőbetűit) is belevették. (10. ábra: egy megyei hatóság gumibélyegzőlenyomata.)

11 A két világháború közötti pecséteken elhagyták a CZ betűket és ugyanazt a szabálytalan alakú pajzsot használták 1945.-ig, mint ami a zalaegerszegi órás, lakatos céhek szabályzatának másolatán látható. (7. ábra.) A címer alakja változik, nem egységes a század végén megjelenő színjelölés sem. Mindez az eredeti armális hiányára vezethető vissza, ami elég korán elveszhetett, mert amikor a Helytartótanács 1728-ban az összes vármegyét felszólította, hogy mutassák be a pecsételés engedélyezéséről szóló privilégiumot, Zala megye nem válaszolt a felszólításra.

12 A címer eredetét tehát nem tudták pontosan megállapítani, így az utódok a címert szokásjog alapján használták. A címerről említést tesz az 1734-ben Nagyszombaton kiadott Cerographia Hungáriáé 151. oldala,

13 de csak a pólyát említi ezüst féműnek, ami a Zala folyót jelképezi, a pajzs színéről nem szól; valamint Bél Mátyás

14 és Nagy Imre

15 is. Mindketten kéknek írják le a pajzsot és ezüstnek a pólyát, ami szerintük a Zala folyót, a korona a megye méltóságát jelképezi. Bátorfi Lajos szerint viszont ,,a kék szín az ártatlanság és hűség színe, és jelzi, hogy ezen megye mint a koronához tartozó hűséggel viseltetett fejedelme és hazájához."

16 Hosszan (1907-től 1937-ig) kutatták a megye címerének színeit, és a két világháború között azon lángolt fel a vita, hogy a vármegye az altisztjeit arany díszítése s zöld ruhába, vagy ezüstdíszítéses kék ruhába öltöztesse. Ezen kardinális kérdés eldöntésére majdnem két évtizedig leveleztek az Országos Levéltárral és a Belügyminisztériummal, tiltakozva a 196