Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - ADATTÁR - Halász Imre: Zala vármegye címerei / 195–199. o.

belügyminiszter 1933. évi döntéseellen, amely zöld-ezüst színeket engedélyezett a megyének. A zöld-ezüst színt azért állapította meg a belügyminiszter, mert a megye régi bandériális zászlaján, mely a Nemzeti Múzeumban található, az Althán család címere mellett megtalálták a megyecímer első olyan ábrázolását, mely színeket is jelzett: „barokk szabású pajzs, zöld mezővel, amelyet széles fehér pólya, egy felső nagyobb és egy alsó keskenyebb mezőre oszt. A felső mezőben lebegő ötágú aranykorona foglal helyet. A két pajzs felett lebegő mondatszalagon COMITATUS ZALADIENSIS felirat."

17 Lehet, hogy a zöld-ezüst színeket használta a vármegye valamilyen okból 1786 előtt, de 1790 után a pajzsmezőt minden esetben kéknek jelzik, hogy ennek az önkényesnek tűnő változtatásnak mi a? oka, arra nincs adatunk. Az 1837-től 1848-ig használt magyar köriratú pecsétnyomó lenyomatán viszont a pólya arany színű. Ez a változtatás is önkényes volt, mint az is,hogy az eredetileg ezüst sávra díszítésképpen arany nyilat helyeztek, ez a heraldika szabályai szerint lehetetlen, és akkor is későbbi, önkényes változtatásnak kell tekintenünk, ha ezt a nyilat egyes leírások fekete színűnek említik, kizárva ezzel a színre szín, fémre fém nem kerülhet heraldikai alaptörvényt. Bár az Országos Levéltár zöld-ezüstben állapította meg a vármegye színét és ezt rendeletileg előírta a belügyminiszter; a megye ezután is beadványaival, zavaros fejtegetéseivel továbbra is a kék szín elismertetését követelte és hivatalos pecsétjei igazának bizonyítékaként egészen 1945-ig a kék pajzsot használta. A címervitát a második világháború szakította végérvényesen félbe. Jegyzetek 1 Zala vármegye története. Oklevéltár. I. kötet címlapján. (Bp. 1886.) Ennek alapján Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961) és a Zalai Gyűjtemény (Zalaegerszeg, 1974-től) címlapjain is. 2 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1000-1895. II.kötet. Az 1525-1608. évi törv. cikkek. Szerk.: Márkus Dezső. (Bp. 1899.) 291. p. 3 Zala vármegye története. Oklevéltár. I. kötet. (Bp. 1886.) 640. p. 4 Zala megyei Levéltár (továbbiakban: ZmL.) IV. 14. a. I. 2. 5 ZmL. IV. 6 ZmL. IV. 402. a. 534. jkv. 80. szám. 7 ZmL. XV. 3. a. 8 Uo. 9 ZmL. IX. 24. 10 Pallas Nagy Lexikona (Bp. 1897.) XVI. kötet. 1106. p. 11 ZmL.V. 1601.A. 145. 12 287/1907. OL. szám. 13 129/1909. OL. szám. 14 Bél Mátyás: Notitia Hungarorum. Descriptio Comitatus Saladiensis. Copia. Pars I. Membr.II.Pag.25

. 15 Nagy Imre-Rómer Flóris-Véghelyi Dezső: Zala megye története. Kézirat. I. kötet. 17. p. (ZmL. XV. 2. b.) 16 Bátorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez. (Nagykanizsa, 1878.) V. kötet. 63. p. 17 Magyar Nemzeti múzeum Történeti Osztályának 160/1929. sz. átirata az Országos Levéltárnak. 197