Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Jároli József: A történeti demográfiai kutatások Békés megyében / 13–20. o.

észlelhető ugrásszerű emelkedés után válik a halálokok között domináns jelenséggé.

4 1896-tól fokozatosan emelkedik, majd 1961—1965 között robbanásszerű növekedést mutat a vérkeringési szervek betegségei miatt bekövetkezett halálesetek száma (1896—1900 között csak 35 ezrelék, 1961-1965 között viszont már 458 ezrelék).

5 Jároli József Orosháza 1744—1771 közti össznépességszámainak meghatározására tett kísérletet az orosházi evangélikus egyház anyakönyvei, a Békés megyei Levéltárban és az Országos Levéltárban található összeírások adatai alapján.

6 Az 1970-es években megjelent községmonográfiák, tanulmánykötetek (Vésztő története és a szeghalmi tanulmánykötet kivételével) már külön fejezetet szentelnek a lakosság demográfiai jellemzőinek történeti aspektusú feltárására. Ebben ismételten Baranyai Kálmáné az úttörő érdem. Mezőberény népmozgalma a 18. század végétől napjainkig című fejezete a Mezőberény története monográfiának az ő munkájaként, a legújabb vizsgálódási módszerek felhasználásával készül.

7 Egyszerűsített formában, de itt került először alkalmazásra a francia kutatási gyakorlatból a magyarba is átültetett ún. családrekonstrukciós módszer. A szerző előbb a község össznépességszámának alakulását vázolja 1770—1970 között. (A 18. századi népességszám rekonstruálására Jároli József rövid alfejezetben vállalkozott, az orosházihoz hasonló források és módszerek alapján.)

8 A fejezet a továbbiakban a társadalmi viszonyok, a születés, a halálozás és a természetes szaporodás adatait ismerteti és elemzi, 1970-ig. A szerző a népesség demográfiai viselkedése elemzéséhez felhasználja az 1895 előtti valamennyi egyházi anyakönyv adatait, ezek segítségével a családrekonstrukciós módszer alkalmazásával tud statisztikailag értékelhető adatokat nyújtani a legkisebb alapegységről, a családról. A rekonstruált családok adatlapjairól generációk követhetők nyomon a születés, halálozás, természetes szaporodás, termékenység, társadalmi mobilitás ismérvei alapján. A családrekonstrukció módot ad az anyakönyveknek az adott felekezet, népesség összesítő, magasszintű adatain túl bizonyos családmodellek megalkotására, a statikus és a dinamikus vizsgálatok elvégzésére egyes időpontokra, nagyobb időszakokra vonatkozóan. A terjedelmi korlátok miatt az adatanyag kis részének értékelésére kerülhetett sor, érdemes lenne a feltárás részletességének megfelelő elemzést is elvégezni. A lenyűgöző méretű anyaggyűjtést táblázatok, grafikonok teszik szemléletesebbé. A Mezőberény monográfia inspirációja nyomán készült további hasonló munkálatok már tartalmaznak népesedéstörténeti fejezeteket is. A Gyomai tanulmányok című kötetben Jároli József a község újjátelepülésétől 1895-ig vállalkozik a népesedéstörténet megrajzolására.

9 Munkájában szintén a gyomai felekezeti anyakönyvek, az országos és helyi összeírások anyagának összegyűjtése és elemzése alapján ismerteti Gyoma lakosainak számát, a népmozgalom adatait (születés, halálozás, házasságkötés, természetes szaporodás, a népmozgalom szezonalitása stb.). Szeghalom nagyközség kiadásában megjelent tanulmánykötetben Molnár Ambrus a község török utáni újjátelepüléséről írott fejezete különleges jelentőségű a megyei történeti demográfiai kutatások szempontjából.

10 A szerző által feldolgozott források alapján a török hódoltság alatt elpusztultnak jelzett, majd később újjátelepült község lakosai között egyértelmű kontinuitás mutatható ki, ami a török hódoltság alatti pusztulásról eddig vallott történetírói véleményeket kérdőjelezi meg. 14