Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Jároli József: A történeti demográfiai kutatások Békés megyében / 13–20. o.

Hasonlóképpen külön fejezet foglalkozik majd a település népesedéstörténetevei a készülő Békés és Battonya monográfiákban is. Békés népesedéstörténetét 1895-ig Jároli József foglalja össze, Battonya esetében pedig Fejes István a fejezet szerzője. A békési monográfia néprajzi kötetében kap helyet Molnár Ambrusnak a békési családokról készített összeállítása, amelyben 41 családról tudja kimutatni, hogy a török hódoltság alatt is Békésen laktak, majd az ellenség sorozatos beütései miatt elhagyták lakóhelyüket, de a harcok elmúltával oda is tértek vissza.

11 A megye népesedéstörténetének kutatásához döntő lökést adott a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén tanító dr. Kováts Zoltán által teremtett népesedéstörténeti iskola inspirációja. Tanítványai közül Albu Mária, Jároli József, Leiszt Emma, Mészáros Ilona készített a megye egy-egy településével kapcsolatos történeti demográfiai tárgyú szakdolgozatot, tudományos diákköri pályamunkát.

12 Csak az adatgyűjtés stádiumáig jutott el a Sárrét tájegység kutatásának keretében Füzesgyarmat anyakönyveinek feldolgozása, amelyet a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke tudományos diákkörében dolgozó hallgatók végeztek el, Kováts Zoltán irányításával. Történeti demográfiai vizsgálódást is végeztek a Vésztő monográfia, a gyomai tanulmánykötet, illetve a készülő Békés monográfia embertani fejezeteinek szerzői is. Vésztő esetében Farkas Gyula és Varga Imre a „Vésztő lakosságának antropológiai arculata" című fejezetben 1937—1970 közötti időszak házasságkötési, születési, halálozási adatait dolgozza fel.

13 A gyomai tanulmánykötetben a népesedéstörténeti és az antropológiai arculat bemutatása már bizonyos munkamegosztást tükröz. A népesedéstörténet adatgyűjtése 1895-ben, az állami anyakönyvezés bevezetésekor zárul, míg az antropológiai fejezetben Farkas Gyula, Varga Imre, Hunya Péter 1895-1970 között végezte el az adatok elemzését.

14 Hasonló elképzelés alapján készül el a Békés monográfia két hasonló fejezete is. A hetvenes években napvilágot látott két gazdaságföldrajzi összegzés szintén közöl demográfiai adatokat és elemzéseket. Békés megye gazdasági földrajza című kötetben Krajkó Gyula a megye népességének 1901-1970 közti adatait dolgozta fel, elsősorban a gazdasági földrajz nézőpontjából.

15 (Születés, halálozás, természetes szaporodás, vándormozgalom, a népesség számának változása, területi koncentráltsága, gazdasági, társadalmi szerkezete stb.) Békéscsaba földrajza círnű kötetben Tóth József két fejezetben ismerteti a város népesedéstörténetét.

16 A II. fejezet a középkortól a felszabadulásig terjedő időszakkal foglalkozik, elsősorban a történeti szakirodalom, statisztikai adatközlések információira támaszkodva. A IV. fejezetben ugyancsak Tóth József a város felszabadulás utáni népesedési helyzetét elemzi, számos aktuális gazdasági és társadalmi összefüggésre rámutatva. Általános kutatási, módszertani eredmények Az eddigi adatgyűjtések, publikációk több fontos módszertani, kutatási eredményt mutatnak fel. 15