Levéltári Szemle, 32. (1982)
Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - FIGYELŐ - Tamáska Péter: Archivum Trebonense / 137–140. o.
sen Vyssi Brod és Zeliv archívumai - a délcsehkörzet anyakönyvi gyűjteménye, a Kerületi Bányahivatal, Kereskedelmi és Iparkamara és a Délcsehországi Tervhivatal fondjai adják az osztály legértékesebb forrásanyagait. A II. osztály örökölte az egykori mezőgazdasági és erdészeti hivatalok iratait. Sokkal jelentősebb azonban történeti szempontból a Rosenberg (Rozmberk) archívum, amely öt mesterséges gyűjteményre — Historica, az 1216—1680 között keletkezett oklevelekkel és iratokkal, Idegen Családok (1262-1826), Idegen Javak és Uradalmak (1207-1800), Idegen Bányajavak és a kéziratgyűjtemény (Sibrik ruko pis) - osz lik. Az egykori.főnemesi családi levéltárak közül a legjelentősebb a Schwarzenbergek két ágának levéltára. A Schwarzenbergek főága központi levéltárának anyagát Cesky Krumlovban őrzik, a másodágét Trebonban és Őrlikban. Ugyancsak a II. osztály fondjai közé tartoznak Jindrichuv Hradec várkastélyában a Cernin, Paar és Schönburg-Hartenstein családok levéltárai is. A Schwarzenberg és a Schönburg családok levéltárai részletes raktári jegyzékek alapján kutathatók, a Rosenberg gyűjteményekhez nyomtatott segédletekre (inventari) lehet támaszkodni, míg a Paar és a Cernin anyag csak részben rendezett (Cernin és Paar központi kancellária) és e családok tagjainak személyi fondjai alig vannak feltárva. A II. osztály gondozza a Buguoy (értékes dokumentumokkal 1620—21-ből), a Krizik és a Vratislav családok archívumait is. Az említett családi levéltárak számos magyar vonatkozású forrást rejtenek, így a 15 éves háború egyik jelentős hadvezére és a család első ága hatalmának megalapozója, Adolf von Schwarzenberg személyi fondjában magyar és török vonatkozású levelezés található, pl. Győr 1598-i visszafoglalásáról. A családi használatra a 19. században készült Adolf von Schwarzenberg emlékalbum ugyancsak a magyarországi harcok dokumentumait őrzi. A család többi katonáskodó tagja révén ist— akik egészen az 1683—1699-es felszabadító hadjáratokig tevékenyen részt vettek a törökellenes harcokban — nagy mennyiségű török nyelvű irat került a családi archívumba. A kéziratgyűjteményben találhatók Martin Schwegler rajzai és latin nyelvű leírásai Nagykanizsáról 1690-ből. A Fehér-hegyi csata körülményeire és minket is érintő diplomáciai összefüggéseire K. B. Buquoy generális tábori kancelláriájának levelezése a legteljesebb Csehországban őrzött anyag. (Fond buquoysku s vojenskou kancelári cisarskeho generála K. B. Buquoye). A kéziratgyűjteményben van az 1751-es pozsonyi országgyűlés iratainak egy része is, amely valószínűleg a Pálffy-család közvetítésével került a Schwarzenberg hercegek birtokába. A treboííi levéltárban, a másodág archívumában található (I.) Kari von Schwarzenberg marsall tábori kancelláriájának levelezése, 1812—13-ból. A „Napoleonova tazeni do Ruska" (Napóleon oroszországi hadjárata) állag dokumentumait tematikus katalógusban, nyomtatásban is kiadta a levéltár. A főképp német és francia nyelvű levelezés — pl. Kutuzov és Károly herceg levélváltásai — az európai nagy átalakulás előkészítésére vonatkozóan elsőrangú forrásanyag. Az oroszországi bevonulással kezdődő és a lipcsei csatával végződő hadmozdulatok s az ezekben részt vevő magyar egységek, magas rangú katonai személyiségek — mint Andrássy ezredes — sorsa is követhető. Az 1830 és 1870 közötti évek magyar társadalmáról érdekes képet ad Friedrich von Schwarzenberg Trebonban őrzött személyi fondja. A gróf konzervatív gondolkodó, romantikus író és föderalista elveket valló politikus volt. A birodalom két központját a 138
