Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - FIGYELŐ - Tamáska Péter: Archivum Trebonense / 137–140. o.

régi alkotmányát és középkori szuverenitását visszanyerő cseh és magyar királyságban látta. Ettől függetlenül a legitimitás elvét és a birodalmi hadsereg primátusát dogmaként hirdette. Számos családi, baráti és hivatalos szál fűzte Magyarországhoz. A Korrespondence kn. Bedricha (Friedrich hg. levelezése) állag őrzi levélváltását a Batthyányi családdal, Horváth császári tábornokkal, Lamberggel, Liszt Ferenccel, Pálffy Miklóssal, Széchenyivel és Szögyén Lászlóval. A legértékesebb ebből a 360 levélből álló, Jósika Samu báróval folytatott levelezés, amely a személyi vonatkozásokon túl bepillantást ad a reformokat felülről kivédeni akaró konzervatív gondolatvilágba. A kutató számára, aki Schwarzenberg iratait a maguk teljességében kívánja megismerni, a Rukopisy a Cistopisy literarni tvorby kn. Bedricha (Friedrich hg. irodalmi munkásságának kéziratai és fogalmazványai) állag anyaga nyújthatja a legtöbbet. Feljegyzései a 48—49-es hadjáratról (Stimmen eines kaiserlichen österreichischen Offíziers) és a kéziratként kezelt 17 kötetből álló összes művei rendkívül érdekfeszítőek. Sem Bécsben, sem a család Ausztriában levő könyvtárában nincs meg a teljes életmű s mivel a kötetek nem a nyilvánosság részére készültek, az egyetlen teljes anyagnak a trebom" tekinthető. Ezek közül a Reise in der Levante befejező része a reformkori Magyarországról, aforizma és karcolatgyűjteményei pedig politikai nézeteiről adnak számot. Csak felsorolásszerűen említve ezeket: elvi ellentétek az abszolutizmus ideológiájával szemben, vitái Félix Schwarzenberggel, az abszolutizmus társadalmi forradalomként való fölfogása és összevetése a proudhoni szocializmussal és a jakobinizmussal, a 49-ben született új államgépezet szellemének elitélése s ezzel ellentétben az aradi ítéletek jogi alapjainak igenlése, Húsz és Zsiska alakjának szembeállítása a korabeli Prága német kispolgárával vagy a Frangepán per, mint a bürokratikus állam győzelme a népből kinövő igazi arisztokrácia felett. Ugyancsak Friedrich von Schwarzenberg személyi gyűjteményében található a Lithographien über die Militarereienissen in Ungarn, az Armee Bulletins és a Vojenska vyznamenání (katonai kitüntetések) 48-49-es témájú metszetsorozatok. (Pl. Hentzi halála, Görgey fegyverletétéle, Komárom kapitulációja stb.). A Schwarzenbergek másodágának térképgyűjteményéből ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik az Ubersichtblatt zu den Operationen in Ungarn, 1849-ből származó térkép is. Ezt a képet egészítheti ki még (II.) Kari von Schwarzenberg, Friedrich öccsének személyi fondja, aki 1851 és 1858 között Erdély kormányzójaként működött. A család további magyar kapcsolatai (III.) Kari von Schwarzenberg levelezéseiből tárhatók fel. Jindrichúv Hradecben található Johann von Schönborn, a világháború vatikáni és svájci osztrák-magyar nagykövetének, meghatalmazott miniszterének személyi fondja. Ezen belül külön állagot alkot a Schönborn külügyi pályáját jól tükröző, a politikus által pro domo összegyűjtött hivatali dokumentumanyag és levelezés. A világháborús osztrák béketapogatózások, különbéke Olaszországgal, pápai állam létesítése Trentoban ütközőállamként, párhuzamosan a Balkán felosztásával, Breszt — Litovszk és az antant szerinte téves és illuzórikus következtetései az orosz katonai fenyegetés megszűntéről, elhatárolódás Németországtól, európai keresztény pártok koalíciójának létrehozása Svájcban, katolikus-konzervatív reformpolitika Európában, mint egyetlen lehetséges alternatíva a forradalom ellen, levelezés Czerninnel a monarchia ideiglenes fennmaradásáról, amit a nemzeti tanácsok ellenében az antant-csapatokra támaszkodva kíván megoldani, 139