Levéltári Szemle, 32. (1982)
Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - FIGYELŐ - Barta László: Hungaricagyűjtésen Spanyolországban, 1981 / 131–136. o.
s mivel nem volt időm a főleg francia nyelvű anyag részletes feltárására, az egész csomó (kb. 0,08 ifm) mikrofilmezését kértem (egy felvétel 8 peseta, kb. 2,70 Ft). A simancasi levéltárban töltött 10 nap — úgy éreztem és érzem — kárpótolt a Santiago de Compostela-i elvesztett időért. Ebben a levéltárban akár 10 évig is találhat nagyszámú és elsőrendű hungaricát a magyar levéltáros. Kezdje az Estado 705 legajóval. Tudom, hogy Don Guillén de San Clemente prágai spanyol követ és Alonso Carrillo jezsuita atya jelentései részben ismertek a magyar történészek előtt, s hogy az Estado 8122 legajóból is dolgozott már magyar kutató. Mikrofilmezésük azonban még így is hasznos lehetne. Jó, ha tudja a magyar kutató, hogy szeptember második hetében nem dolgozhat Simancasban a fiesta miatt, Valladolidban pedig aligha kap szállást szeptember harmadik és negyedik hetében: akkor ott van fiesta. Emiatt én Simancasban kerestem szállást, ez kényelmes, tiszta és olcsó volt. A levéltárban nincs nyári vakáció, egész évben nyitva van. Az utolsó nap a biztonság kedvéért konszignáltattam a kutatással kapcsolatos jegyzeteimet, majd szeptember 25-én a fővárosba utaztam. Madridban újra a Biblioteca de la Reál Academia de la História levéltárában kutattam. A simancasi eredmények tükrében az itt a hónap elején feltárt hungaricák egy része jelentéktelenné vált, ezért mikrofilmezésre nem is javasoltam őket. Találtam azonban egy terjedelmes (217 pagina) francia nyelvű anonim kéziratot az 1683—84—85. évek magyarországi hadieseményeiről. Ennek forrásértékét azonban nem tudtam elbírálni, jó volna, ha egy franciául jól tudó történész vagy levéltáros alaposan megnézné ezt a kéziratot (jelzete: 9—3—5—G—50). Az itt rendelkezésemre álló rövid időt arra fordítottam, hogy tájékozódtam ajezsuita rend iratainak segédleteiben. Az „Indice de losPapelesde Jesuítas" nevű mutató (jelzete: 6—3—3) három vaskos kötetben tartalmazza a hatalmas iratanyag egyes dokumentumainak rövid meghatározását. Kéziratos munka, átlapozása sok türelmet fog kívánni attól a magyar levéltárostól, aki majd föltárja ezt az iratanyagot. Madridban a hét végén kirándultam az Escorialba és a Valle de los Caídos-ba, a spanyol polgárháború hősi halottainak emlékhelyére. Ez a nagyszerű élmény talán egy fölfedezést is hozott: II. Fülöp trón termében ott láttam a többi között Magyarország kis méretű, kéziratos, színes térképét aló. századból. Jobban megnézni nem volt időm, ezért nem tudom, ismerjük-e. A jövőre nézve az a véleményem alakult ki, hogy a 16—17. század anyagát sehol másutt nem érdemes kutatni, csak a simancasi levéltárban. A madridi Biblioteca de la Reál Academia de la História anyagában a jezsuiták iratait kell megnézni, a többi — mivel a Salazar y Castro-féle gyűjtemény már fel van tárva — aligha tartalmaz számunkra érdekes hungaricát. A simancasi levéltárban a már említett és általam is kutatott Estado, Alemania anyagán kívül még számos lehetőség van magyar vonatkozású iratok feltárására, de addig, amíg az Alemania nincs befejezve, nem érdemes másba fogni. Az a 29 nap, amelyet Spanyolországban töltöttem, minden szempontból hasznosnak bizonyult. Úgy vélem, jó, sőt esetenként nagyszerű dokumentumokat találtam. Gyönyörködtem káprázatos műemlékeiben. Sok spanyol emberrel kerültem kapcsolatba, tudósokkal, fiatal értelmiségiekkel és mezőgazdasági dolgozókkal, francóistákkal, szocialistákkal, kommunistákkal. Megragadott kedvességük, segítőkészségük, elkeserített megbízha135