Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - FIGYELŐ - Barta László: Hungaricagyűjtésen Spanyolországban, 1981 / 131–136. o.

A II Secretaría de Estado fond Relaciones de Alemania nevű állaga több száz csomóban tartalmazza azokat az iratokat, amelyek Spanyolország királyának címére érkeztek a Német—Római Birodalom ügyeivel kapcsolatban. Elsősorban követi jelentések és azok a levelek, illetve másolataik, amelyek a bécsi, illetve a prágai spanyol követhez érkeztek uralkodóktól, más követektől, tisztektől, hivatalnokoktól, ügynököktől, kémektől stb. A követ ezeket továbbította királyának. Az államtitkár vagy egészben vagy kivonatban terjesztette elő az uralkodónak. Mivel a 16—17. században a birodalom legfőbb ügye a török elleni küzdelem volt, az pedig leginkább Magyarországon zajlott, az iratoknak legalább a fele hungarica. A magyar hungarica-kutatónak nincs szüksége segédletre. Ki kell kérnie az Estado 705. számú csomót (az következik), és szálanként át kell futnia az iratokat. Ez a köteg az 1598. év iratait fogja tartalmazni. A követi jelentés utolsó lapján többnyire ott van, hogy ki küldi (Don Guillén de San Clemente prágai spanyol követ) kinek (Don Martin de Idiáquez államtitkárnak Madridba), milyen melléklettel (la carta del Principe de Transilvania a V. M: d). Arra kell vigyázni, hogy a közvetített levél, a követ jelentése és az államtitkár összefoglalása általában fölöslegessé teszi, hogy mind a háromról kérjünk mikrofilmet. Az iratok jó állapotban vannak, többnyire jól olvashatók, nyelvük és helyesírásuk alig tér el a maitól, a spanyol nyelvű dokumentumok között viszonylag kevés latin és olasz van. Naponta kb. egy-két csomót lehet feldolgozni, és ez 15-20 jó hungaricát jelent. Gyakori, hogy a csomó elején külön összegyűjtve találhatjuk a transsilvanicákat, ez azonban nem jelenti azt, hogy a csomóban nincs több erdélyi vonatkozású anyag. Figyelni kell a Polonia jelzésűeket is, tekintettel az erdélyi fejedelemség és Lengyelország szoros kapcsolatára. Az az időszak, amelynek iratait átnéztem, 1528-tól 1597-ig tart, dokumentumait az Estado 635-től 704-ig terjedő kötegei tartalmazzák. A bőséges anyagból nehéz volt válogatni. A 15 éves háborúra koncentráltam. Igyekeztem olyan iratokat kiválasztani, amelyek vagy teljesen ismeretlenek a magyar kutatók számára, vagy lényeges információkat hordoznak, vagy árnyalják, esetleg más színben tüntetik fel a már ismert eseményeket vagy személyiségek képét. Talán néhány harctéri beszámolót, amelyet a csatában részt vett katona készített, rábukkantam Alonso Carrillo jezsuita atya beszámolóira, amelyeket az 1590-es évek legbonyolultabb és legvéresebb erdélyi eseményeiről írt. Ugy vélem, a Báthori Zsigmondot érintő dokumentumok - számos sajátkezű levél is - némileg meg fogják változtatni a róla eddig kialakult képet. A 16. század végi diplomácia története is gazdagodni fog talán azokkal a tervekkel, amelyek egy spanyol—német—magyar—erdélyi-lengyel-orosz-örmény-perzsa—pápai törökellenes liga kialakítását célozták. Külön szeretnék szólni arról az iratcsomóról, amelyet teljes egészében mikrofilmezésre javaslok. A már többször említett Guíában még itthon föltűnt a II Estado fond Inconexos című állagában egy Rákóczi-levél. Azt hittem, egyetlen levélről van szó, ezért az utolsó pillanatra hagytam. Kiderült, hogy az egész csomó (Estado, leg. 8122 sin fol.) a száműzött II. Rákóczi Ferenccel kapcsolatos iratokat tartalmaz, köztük számos sajátkezű levelet és terjedelmes emlékiratot a spanyol királyhoz, a spanyol követ jelentéseit Konstantinápolyból a Rákóczi-emigrációról stb. Mivel a köteg minden irata a nagy fejedelemmel foglalkozik, 134