Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - FIGYELŐ - Barta László: Hungaricagyűjtésen Spanyolországban, 1981 / 131–136. o.

Santiago de Compostelá-ban a katedrális kriptájában, vagyis a főbejárat alatti altemplomban (Cripta del Pórtico) a főhelyen áll Magyarországi Jolánta királynénak, X. Bölcs Alfonz feleségének 1240-ben készült, román-gótikus, egészalakos, kb. 80 cm magas gránitszobra, ismeretlen mester munkája (Dona Violante de Hungría esposa del rey Alfonso X el Sabio). A szobor színes fényképét közli egy szép műemlék-kalauz (Santiago de Compostela. Por Alfredo Vázquez González. Impreso: Artes Gráficas Cobas, Barcelona, 1980. 45. p.). Nem tudom, a magyar történészek és műtörténészek ismerik-e. A szeptember 14-re virradó éjszaka utaztam Valladolidba. Ekkor már súlyos kagylómérgezésem volt. Azonnal az autóbusz-állomásra mentem, onnan éppen akkor indult a busz Simancasba. Sietségem felesleges volt, mert a levéltárnak (Archivo General de Simancas) saját autóbusza van. Ez 9 órakor indul a Plaza Mayorról. A levéltárban a munkaidő fél 10-től fél 2-ig, délután fél 5-től fél 8-ig tart. A déli szünetben az autóbusz beviszi Valladolidba a levéltárosokat és a kutatókat. Vissza 4 órakor indul a Plaza Mayorról, este ugyanoda tér vissza. Simancas, „a nagyon hűséges város" (la muy leal villa de Simancas) ma 1600 lakosú falucska. Legmagasabb pontján épült 1473—74-ben az Enriquez család várkastélya. Ez 1490-ben a katolikus királyok kezébe került. 1540-ben legfelső parancs rendelte el, hogy a királyi hatalmat és koronát érintő iratokat a simancasi erődben helyezzék el. 1543-ban alakult ki itt a spanyol korona levéltára. Szinte azóta folyik az iratok rendezése és segédletekkel való ellátása. Az iratanyag tagolását és a segédleteket azért nem közlöm, mert a jelentés elején említett Guía részletesen ismerteti. Ennek alapján és a már említett simancasi hungarica-jegyzék alapján legcélszerűbbnek látszott a II. Secretaría de Estado nevű fond Relaciones de Alemania állagának kutatása. Az itteni levéltárosok tudják ezt, és azonnal a kezembe nyomták a fond katalógusát (Catálogo II Secretaría de Estado. Capitulaciones con la Casa de Austria y Papeles de las Negociaciones de Alemania, Sajonia, Polonia, Prusia y Hamburgo 1493—1796. Por Julián Paz —Wien, 1912.) Ez felsorolja minden egyes iratcsomó legfontosabb iratainak tárgyát. Azonban az iratok nincsenek megszámozva a csomón (legajo) belül (sin foliar), ezért a dokumentumokat egyenként kell kézbe venni. Megéri a fáradságot, mert a 16—17. században minden iratköteg fele hungarica. A levéltár igazgatójával (Don Amando Represa) nem kerültem közvetlen kapcsolatba. Titkárnője, Dona Ascensión de la Plaza és a kutatókat tanáccsal segítő levéltáros, Dona Adela González de Vega és mások is rendkívül előzékenyek, segítőkészek, roppant tájékozottak az anyagban és a kutatás segédeszközeiben. Négy kezelő állandóan a kutatók rendelkezésére áll. Mivel sok a külföldi kutatójuk, türelmesek, szépen és lassan beszélnek, őszintén óhajtják a kutató sikerét. Az iratokat tiszta, száraz, biztonságos raktárakban őrzik, azonban legnagyobb csodálkozásomra nem dobozban, hanem szalaggal átkötött csomóban tárolják. Emiatt az iratok rongálódnak, szakadnak. A kutató egyszerre három köteget kérhet ki. Ha filmezésre vagy másolásra alkalmas iratot talál, följegyzi magának anyanyelvén az irat meghatározását, aztán egy űrlapra felírja az irat levéltári adatait, és egy kutyanyelvet helyez el az iratban, hogy a vége kilátsszék. Az űrlapon — ha számozatlan iratról van szó — fel kell tüntetni a legfontosabb ismertetőjegyeket, pl. a szöveg első szavait. Ez az azonosítást célozza. Sección ESTADO legajo folio 7Ö4 I sin fol. documento hója 133