Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Sasvári Matild: Törvényhatósági gazdasági felügyelők jelentései, 1922–1943 / 119–129. o.

Minta I. II. A beérkezett ügydarabok lapja Az elintézett ügydarabok lapja A feladatok felsorolásából nyilvánvaló, hogy a tiszteletbeli előadók (többnyire tisztviselők, tanárok, gazdálkodók stb.) egyéb elfoglaltságaik mellett ezeknek megfelelni sehogy sem tudtak. 1908-ban az állattenyésztés fejlesztéséről szóló XLIII. te. kimondta, hogy „a földművelésügyi miniszter a törvény végrehajtásával kapcsolatos teendőket a közvetlen alárendelt kir. gazdasági felügyelőségekkel végezteti." Ez a törvény megváltoztatta tehát az állattenyésztési felügyelői intézmény nevét. Az állattenyésztési felügyelők mostmár mint gazdasági felügyelők folytatták tevékenységüket. Nem sokkal később, 1912-ben újabb fordulat következett be az állami mezőgazdasági igazgatás vármegyei szakszerveinek szervezetében. Az 1912. évi XXIII. te. a mezőgazdasági ügynek a törvényhatóságoknál való intézésére az 1882. XX. te. által rendszeresített közgazdasági előadók megbízását megszünteti és a kir. gazdasági felügyelőségek vezetőit törvényhatósági előadókká minősíti át. A törvény indokolása azt világosan ki is fejti: „A m. kir. gazdasági felügyelőségekben immár oly intézménnyel rendelkezünk, melyre a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságokban való ellátása megnyugvással bízható, miáltal végre megvalósulást nyerne a törvényhozásnak évtizedek előtt kifejezett az az óhajtása, hogy a közigazgatás keretében a gazdasági érdekeket hivatott közeg szolgálja. Szakbeli közigazgatásunk két nagyfontosságú érdeke nyerne ily módon célszerű kielégítést: egyrészt a földművelésügyi miniszter a mai viszonyok közt többé fenn nem tartható közgazdasági előadók helyett a közigazgatási bizottságban megfelelő szakképviselővel rendelkeznék, másrészt a törvényhatóságok a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyekben képesített állandó előadóra, illetve szaktanácsadóra tennének szert, kinek révén a törvényhatósági igazgatás gazdasági tartalmat nyerne. A m. kir. gazdasági felügyelő feladatkörét és a vármegye első tisztviselőjéhez való viszonyát úgy állapítottam meg, hogy a gazdasági szakszolgálat a törvényhatósági igazgatás keretébe szervesen beillesztessék és hogy ekként a m. kir. gazdasági felügyelőségek útján a gazdasági és az általános törvényhatósági igazgatás között az eddig nélkülözött kapcsolat létesüljön. A tervbe vett intézkedés által a törvényhatósági önkormányzat semmiféle csorbát nem szenved, amennyiben a törvényhatósággal és ennek első tisztviselőjével szemben a m. kir. gazdasági felügyelő éppen úgy, mint az 1900. XVII. te. alapján a törvényhatósági állatorvos, alárendeltségi viszonyban áll. A rendezéssel kapcsolatos anyagi terheket is kizárólag az állam viseli, amennyiben a vármegyét, mely a gazdasági felügyelő személyében eddig sajnos nélkülözött alispáni előadót nyer, az irodai dologi szükségleteket kivéve, semmiféle anyagi kötelezettség nem terheli. Tekintettel arra, hogy a kir. gazdasági felügyelő a törvényjavaslat értelmében a törvényhatósági igazgatással a legszorosabb kapcsolatba kerül, a szolgálat érdekében áll, hogy a ínyhatósági közgyűlésen részére ülési ás szavazati jog biztosítta^sék, úgy mint az az lüamépitészeti hivatal főnökére nézve már az 1886. XXI. te. 22. §-ában ki van mondva. Minthogy a törvényhatósági városoknak a gazdasági ügyek ellátására már az autonómia keretében van saját szakközegük (gazdasági tanácsnok), a kir. gazdasági felügyelő ezen törvényhatóságnál csak mint gazdasági tanácsadó fog működni." 124