Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - ADATTÁR - H. Boros Vilma: Széchenyi István 'Önismeret' című művének kiadatlan része / 443–460. o.

Az „Önismeret" kéziratáról való zavart fokozhatta az is, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárban Fol. Hung. 1555 sz. alatti kézirat, mely Széchenyi: Pesti Por és Sár c. művének másolata, Tasner Antal kezeírásával, Széchenyi sajátkezű javításával

6 sokáig önismeret címen volt számon tartva, s még egy csomó irat is, mely több kéztől származik.

7 Lássuk most részletesebben a kézirat úgynevezett összekötő vagy ismeretlen részét. Ez a 13 lap 3 dátumot tartalmaz: 1857. ápr. 18, 20, 21. Ezek segítségével összeállítjuk Széchenyi 1857 elején kezdődő munkálkodása időrendjét, a következőképpen: 1857.febr. 1. Szerelem, szeretet. febr. 16-ápr. 17. Önismeret (1-186. fol.) ápr. 18-21. Kiadatlan 13 oldal (187-200. fol.) ápr. 21—máj. 2. Önismeret folytatása (201—238. fol.) máj. 3-nov. 6. „Nagy Magyar Szatíra" (239—894. fol.) A 187-188 számú oldalakon több a törlés, mint a meghagyott szöveg, s a lapok verso-ján is jegyzetek és törlések sokasága. Bizonyára ezekre vonatkozik Viszota Gyula megjegyzése, hogy ezek másolatát látta. Ezek mellett volt a szintén már említett idegen kéztől — ez Tasner Gézáénak látszik — származó, ugyancsak 187—188 számmal ellátott két lap,

8 amellyel befejeződött az 1875ben megjelent „Önismeret" c. kiadvány. Ezek a lapok a törlésekkel olvashatatlanná tett oldalak szövegét tartalmazzák amint ez a bekezdések egy-egy megmaradt kezdő szava segítségével megállapítható, de talán rövidebben, és enyhébb kifejezésekkel. A 188-ik lap alsó harmada felett van egy vízszintes vonás, Széchenyi kezétől. Itt végződik a kiadott szöveg, ezekkel a szavakkal: > ...oly carricaturával gazdagodik meg a világ, melynél nevetségesebbet képzelni lehetetlen, ha nem volna annyira „átokteli" < A kéziratnak itt megszakadt részletéhez Tolnai Vilmos jegyzetben e szavakat fűzi hozzá: „Idáig terjed az 1875-ben kiadott szöveg. Ez után nagyobb hézag következik (a kéziratban lehet 10—12 ívlap). A további közlés azt a kézirati szöveget tartalmazza, mely a 201 .-tol a 238. lapszámig terjed." Tolnai Vilmos helyesen becsüli meg a hiányzó szövegrészt, — mely pontosan 13 1/3 oldal. Ismét Viszota Gyula cikkét idézzük: „Széchenyi, fogalmazványa szerint, 1857 ápr. 17-én fog hozzá ahhoz a szakaszhoz, mely az „átok-teli" szóval fejezi be a mondatot, de ugyané napon még 5 ívlapot írt meg e gondolatának kifejezésére. Miért szakadt meg itt a 187. lapon a szöveg további 13 1/3. lapjának közlése? Mi az, ami átokteli? — Erre válaszol az ismeretlen 13 1/3 lap szövege. Az osztrák államférfiak kormányzata átok-teli a magyarságra. Ezt bizonyítja Széchenyi az ismeretlen lapokon, s ez a bizonyítás a leghevesebb támadás azok ellen, akik Magyarországot megfosztották önállóságától és bilincsekbe verték. Részletesen ismerteti az 1848. dec. 2-i trónváltozás — vagy mint Széchenyi nevezi — az „olmützi napok" történetét és ennek keretében az akkori hírhedt osztrák miniszterelnöknek herceg Schwarzenberg „Ő Boldogságának" döbbenetes jellemrajzát adja". (ITK 1944-1945.91. p.) Schwarzenberg Félix herceget - kinek jellemzését Viszota Gyula szó szerint közli csak a 190. lapon nevezi meg Széchenyi. 447