Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Jároli József: Borsodi levéltári évkönyv III. Miskolc, 1980. / 556–558. o.

szaporodás, a népességszám és a népsűrűség változásainak adatsorai. Az ipar, a vasút elszívó ereje mellett már a 19. század második felében megjelenik a határon túlra történő kivándorlás is, mint a népesség csökkenését előidéző ok. A közölt nép sűrűségi adatok szintén nagyobbrészt a gazdasági viszonyokkal vannak összefüggésben. Az ipar, a vasút a városokba koncentrálja a népességet, míg a csak mezőgazdasági területek egy egységre jutó népességszáma jóval alacsonyabb. A tanulmány könnyebb megértését és használhatóságát jól szolgálják a szövegközti térképek, grafikonok és a mellékletben közölt táblázatok. Az országos történetírás, de különösen a Kossuth biográfia kutatói számára különösen fontos adalékokat közöl Kállay István: Kossuth ügyvédi évei Zemplén megyében, 1824—1832. című forrásközlő dolgozata. Az Országos Levéltár és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár eddig jórészt publikálatlan 45 db iratát adja közre, rövid bevezetővel és magyarázó apparátussal. A közölt dokumentumok Kossuth ügyvédi tevékenységének bemutatása mellett szemléletes képet nyújtanak a korabeli bíráskodási eljárás bonyolult folyamatáról, az igazságszolgáltatás útvesztőiről. Seres Péterné, Adatok a Borsod-Miskolci Gőzmalom történetéhez, 1864—1947 című tanulmányában nem csupán egy üzem történetét dolgozta fel. Munkája a rendelkezésre álló források lehetőségei között kitekintést nyújt a magyar malomipar legfontosabb történeti eseményeit illetően is. Hasonlóan tanulságos, igen széleskörű forrásfeltáráson alapuló üzemtörténeti munka „A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története 1890-1976." című tanulmány Lénárt Béla tollából. A tanulmány a kis kapacitású mészégetőtől az ország egyik legnagyobb cementgyárának felépüléséig és működésének első évéig terjedő csaknem egy évszázadnyi korszakot ölel fel. Az üzem és technológiatörténet mellett a szerző szól a munkásság szociális helyzetének alakulásáról, az ifjúsági, a kulturális és sportmozgalomról. Igen hasznos fejezete a tanulmánynak az üzem vezetőit felsoroló adattár, amelyből számos, az üzem története szempontjából is fontos körülményre kaphat magyarázatot az olvasó. Az ózdi munkásmozgalom megindulásának lett krónikása Vass Tibor. A Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének létrejötte Ózdon, 1913—1918 című dolgozatával. A szakszervezet első öt esztendejének jelentős eredménye volt az 1918. január 21-én kezdődött tömegsztrájk, amely az Osztrák—Magyar Monarchiában kitört országos sztrájkmozgalom része volt. (A sztrájkoló munkások gyűlésén született határozat alapján nevezték el a gyár melletti teret Lenin térnek, ezzel a világon talán elsőként létezett olyan tér, amely Lenin nevét kapta!). Az 1918-as esztendő májusában a munkásasszonyok tüntetése, majd júniusi sztrájk jelezte a munkásság körében meginduló forradalmi erjedést. Bogár Károly dolgozata az 1919. májusában lezajlott miskolci csata történetét adja közre. Ez a nagyjelentőségű fegyvertény a proletariátus első erőpróbája volt, a győztes csata hatása országosmozgósító erőt jelentett. Deák Gábor rövid dolgozata az 1930. szeptember 1-én, Budapesten és az ország számos városában, így Miskolcon is lezajlott tüntetés eseményeinek leírását adja. Forrásként a helyi sajtó, a miskolci rendőrkapitány korabeli jelentése szolgált. Miskolc művelődéstörténetének fontos részét képezi a kötetben közölt két tanulmány. Gáspár Gyula, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem létrejöttének előzményeit vázolja, Vargáné Zalán Irén pedig a felszabadulás utáni miskolci zenei élet első éveiről írt tanulságos áttekintést. 557