Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Kállay István: Budapest Főváros Levéltára közleményei 1978. Budapest 1979. 362 p. / 558–559. o.

A kötet záró tanulmánya Kun László, A szocialista konszolidáció első hetei Borsod-Abaúj Zemplén megyében 1956. november 4-19. című közleménye. (Az előzményekről szóló részeit a nagyobb lélegzetű munkának, az Évkönyv korábbi számai közölték.) A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány november 4-i keltezésű felhívásától kezdődően tárgyalt időszak eseményeit imponálóan gazdag adatanyag birtokában ismerteti a szerző. Az ellenforradalom fegyveres erőinek megsemmisítése után a különböző munkástanácsok tagjai sorában megmaradt ellenforradalmárok tevékenysége elleni harc, a borsodi nagyüzemek termelésének zavartalan biztosítása volt a legfontosabb feladat - láthatjuk a tanulmányból. A szerző igen jó forrásanyag birtokába jutott az MSZMP Borsod megyei Bizottsága Archívuma, a megyei bíróság és a korabeli sajtó áttekintése alapján. Munkája nemcsak a helyi, de országos összefüggések megértéséhez is fontos. A kötetet orosz és angol nyelvű tartalmi összefoglalók zárják. Jároli József BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA KÖZLEMÉNYEI 1978. Budapest, 1979. 362 lap. Az 1979. évi nemzetközi levéltári hét alkalmából jelent meg Budapest Főváros Levéltárának Közleményei. A kötet gazdag anyagát négy részre lehet csoportosítani: — a levéltár életéből, % — tanulmányok, — dokumentumok, — függelék (hírek). A kötet vezető tanulmányát Ságvári Ágnes főigazgató írta Budapest Főváros Levéltára gondjairól. Ez a cím tulajdonképpen sokat takar, hiszen a szerző nemcsak a gondokat mondja el, hanem a Levéltár történetét a városegyesítéstől 1945-ig, illetve a felszabadulástól az 1969. évi levéltári törvényig. Külön alfejezetben foglalkozik a levéltárakról szóló 1969. évi törvény főbb elvi szempontjaival. Megállapítása túlmutat a Fővárosi Levéltáron: „a területi levéltárakban dolgozók tudják, ahhoz, hogy a törvény követelményeinek megfelelhessenek, a levéltárosoknak nemcsak szűken és hagyományosan vett levéltári, de mind országos, mind helyi szinten ügyviteli-iratkezelési, ül. irattári módszertani központokká kellene válniuk. Az elvi megfogalmazások sugallta ilyen irányú perspektívát azonban nem tekinthetjük reálisnak." A levéltáraknak az irattárakkal kialakítandó és a valóságos lehetőségek keretein belül megvalósítható kapcsolataira vonatkozó álláspontját a szerző a szocialistakori iratok begyűjtése és feldolgozása c. fejezetben körvonalazza (14.1.) Fel558