Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Borosy András: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 11. Kaposvár, 1980. / 541–543. o.

Az évkönyv közli Varga János Megye és haladás a reformkor derekán (1840—1843) c. terjedelmes tanulmányának első felét. A tanulmány első része a reformkori megyével foglalkozik általában, megemlítve, hogy Magyarország területének és lakosságának több, mint 90%-a a megyék jogkörébe tartozott. A megyék méretei igen különbözők — így Pozsegában 614, Esztergomban 815, Borsodban és Pozsonyban viszont 32 000-32 000 nemes személy élt. Csanádban 236, Biharban viszont 11 242 választójoggal bíró nemes család lakott. Országosan a több, mint 80 000 családba tartozó 600 000 nemes személy közül országosan legfeljebb 5-6000 gyakorolta politikai jogait, ez 1500-2000 családot jelent. A törvények végrehajtásával — ha az a nemesek érdekeit sértette, a megye nem sietett. E téren a liberális kisebbség lelkiismeretesebb volt, mint a konzervatív többség. A tanulmány legfontosabb mondanivalója: a birodalmi és a nemzeti haladást illető ügyek szereplése a megyék fórumain. Először a felségjogot s az osztrák-magyar viszonyt illető ügyeket vizsgálja: a sóügyet, a postaügyet, a pénz- és bankügyet, a vasútépítést, a vámrendszer s a kereskedelem kérdéseit s az iparpártoló kezdeményezéseket — azután a társadalmi és politikai reformtörekvésekkel kapcsolatos ügyeket: az adózók terheinek könnyítésére tett kísérleteket, a szatmári 12 pont ügyét, a megyei házi adó ügyét, az egyházi javak felhasználásának kérdését, az örökváltság ügyét, a jobbágyok szekérszolgáltatási kötelezettségének ügyét, az egyházi tized, a húsregálé, az ár- és bérszabások, az oktatás és népnevelés, a büntetőeljárás, a honoráciorok s a népképviselet ügyét. A tanulmány eddig közölt részéhez a szerző jegyzeteket nem csatolt, s a szövegben jegyzetekre utaló számok nincsenek. Andrássy Antal Noszlopy Gáspár, a 48-as forradalom politikusa 1846-1848.évi szolgabírói tevékenységét ismerteti - főként a Somogy megyei Levéltárban található források alapján. 1849 február végéig követi Noszlopy életútját, mikor megérkezett Debrecenbe, a szabadságharc kormányának új székhelyére. • Erdó'si Ferenc Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulását ismerteti a gépkocsiforgalom megindulása előtt, 1800-1910-ben. Megvizsgálja a földrajzi és természeti viszonyok szerepét a közlekedési hálózat kialakulásában, majd sorra veszi az úthálózat kialakulásának néhány vitás kérdését. Foglalkozik az úthálózat kialakulása vizsgálatának módszerével. A jó néhány középkori elemet is megőrző úthálózat gerincét az 1850-es -60-as évekig a postautak alkotják. Az utak 19. század középi állapotát az 1848-ban készült Teczer-féle szöveges kimutatásból lehet megismerni, a 19. század második felének útviszonyait pedig a kereskedelmi és iparkamarai, valamint az alispáni jelentésekből. A továbbiakban megvizsgálja az úthálózat területi szerkezetének átalakulását a vasútépítések idején, tulajdonosi-felügyeleti szempontból kategorizálja az utakat (állami, törvényhatósági, községi, közlekedési, községi közdűlő és vasúti hozzájáró utak). Végül foglalkozik az utak minőségével a 19. század végén s a 20. század elején. Kelemen Elemér tanulmánya a Somogy megyei népoktatás 1881 és 1918 közötti történetét vizsgálja. E korszakot megelőzőleg — 1873 és 1878 között — nagy visszaesés következett be a gazdasági (értékesítési) válság miatt. Utána újra megindul a fejlődés, de ez már nem olyan dinamikus, mint 1873 előtt volt. A közoktatáspolitika és tanügyigazgatás területén lassú fejlődés mutatható ki. A népiskolák száma 1881 és 1914 között 542