Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Borosy András: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 11. Kaposvár, 1980. / 541–543. o.

SOMOGY MEGYE MÚLTJÁBÓL. LEVÉLTÁRI ÉVKÖNYV 11. Szerkeszti: Kanyar József. Kaposvár, 1980. A helytörténet iránt érdeklődők megszokhatták, hogy a Somogy megyei Levéltár évkönyve hatalmas olvasmány. Az volt az eddig megjelent tíz évkönyv, s nem kelt csalódást az előttünk fekvő tizenegyedik sem. Az évkönyvben található, értékes tanulmányok közül Borsa Iváné a középkori Somogy megye Antinus nevű családjának történetével foglalkozik. A család 1238—1486 közötti történetét ismerteti az Országos Levéltárban, az Esztergomi Káptalan magán- és hiteleshelyi levéltárában, a Komárom megyei Levéltárban és a Bukaresti Akadémiai Könyvtárban fellelhető forrásanyag alapján. A szerző a családról fennmaradt minden oklevelet számbavesz, s az azokból a családra vonatkozó összes adatokat felhasználja és elemzi. Az adatok túlnyomó része birtokügyletekre és hatalmaskodásokra vonatkozik. Történeti irodalmunkban régóta nem jelent meg ilyen adatokban gazdag és precíz középkori családtörténeti tanulmány. Komjáthy Miklós közleménysorozatban ismerteti a Somogyi Konventnek az Országos Levéltárban található II. Ulászló kori okleveleit. Az évkönyvben a sorozat nyolcadik közleménye található, melyben a 88—104. sz. 1502—1504. évi oklevelekről közöl bőséges magyar nyelvű regesztákat. Igen érdekes bevezetőjében elgondolkoztató fejtegetést olvashatunk — Fegyver ne ky Ferenc fehérvári kanonok és négy plébános hatalmaskodásával kapcsolatban — a későközépkori hazai papság erkölcseiről s a hiteleshelyi vizsgálatok hitelességéről. A kötetet szerkesztő Kanyar József levéltárigazgató hosszú és adatokban gazdag, sok érdekes szempontot tartalmazó tanulmányt közöl a 19. sz. első felének somogyi népiskoláiról. Fejtegetéseit az 1806-os második Ratio Educationis ismertetésével kezdi. A továbbiakban vizsgálja Kaposvár mezőváros iskoláit, a veszprémi római katolikus egyházmegye iskoláit — az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, illetőleg azoknak Hermann Egyed és Meszlényi Antal által készített feldolgozásai alapján — a plébániai könyvtárakat, a református népiskolákat. A megyei bizottságok gyakran foglalkoztak a népiskolákkal. Irataiban a szerző sok adatot talált — többek között — az iskolaépületek és a tanítói lakások állapotáról, a tanítók anyagi helyzetéről, a tanítóképzésről, az iskolából távol maradó gyermekekről. Vizsgálja a tanulmány az 1845-ös népiskolai szabályzatot, s végül foglalkozik a tam'tó társadalmi helyzetével. Megállapítja, hogy a tanító — a jegyzővel együtt — az értelmiségi kategória legalsó fokozatába tartozott. Összefoglaló megállapítása: Somogy megye népiskolái a 19. sz. első felében minden hiányosságuk ellenére —jelentős fejlődésen mentek keresztül. Lackó András Sárközi István 18. századi Somogy megyei birtokos nemes verses naplóját ismerteti. Sárközy 1759-ben született és 1784-ben kezdte naplóját vezetni. Nem volt nagy lírikus, de igen tájékozott, s erős önkritikával bíró szerző volt. Jól ismeri a felvilágosodás korának íróit. Naplója köztörténeti és művelődéstörténeti szempontból egyaránt érdekes. 541