Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - FIGYELŐ - Borsa Iván: Mikrofilmezési alap nemzetközi levéltári jogviták csökkentése érdekében? / 479–506. o.

1.3 A mikrofilm szerepe több ország levéltárának kapcsolatában A tapasztalatok azt mutatják, hogy a több országot érintő levéltárak kérdése egyáltalában nem oldható meg az iratok átadásával, sőt az elszállított iratok tekintélyes része esetében is sokféle nehézség mutatkozik, ezért nyilvánvaló, hogy a felmerült problémáknak csökkentése érdekében fontos szerep jut a mikrofilmnek. Több ország egyszerű kérések és azok teljesítése útján, mások bilaterális egyezmények megkötésével már alkalmazzák a mikrofilmet ilyen esetekben. Az alkalmazás terjedésének, az ilyen célra felhasznált mikrofilmek mennyisége növekedésének azonban sok akadálya van a fokozott gazdasági nehézségekkel küzdő államok, különösen egyes volt gyarmatok esetében. Bár ilyen jellegű felmérést nem végeztünk, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy alig van olyan állam, amelyet ez a kérdés valamilyen szempontból ne érintene akár úgy, hogy szüksége van ilyen mikrofilmekre más országoktól, akár pedig úgy, hogy tőle kérnek ilyen mikrofilmet. Nem csekély azoknak az országoknak a száma sem, amelyek maguk is igényelnek mikrofilmet, miközben tőlük is kérnek mikrofilmet. 2 AZ ÉRINTETT LEVÉLTÁRI ANYAG MENNYISÉGÉNEK FELMÉRÉSE 2.1 A felmérendő iratanyag meghatározása A mikrofilmalap létrehozására vonatkozó javaslat lehetőségeinek vizsgálata szempontjából lényeges volt annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mekkora a szóban forgó iratanyag, amely mikrofilmezésre számításba jöhet. Másképpen, hány mikrofilmfelvételt kellene készíteni erről az iratanyagról. Felmerült még annak a gondolata is, hogy ezt a mennyiséget különböző kategóriákra és alkategóriákra kellene bontani (pl. elvitt és vonatkozó, ezeken belül a régi gyarmattartó, háborús események stb. által elvitt). Egy ilyen felmérés olyan méretű adatszolgáltatást igényelt volna, ami nem lett volna arányban a várható eredményekkel és a téma vizsgálata szempontjából nem is látszott elsőrendűnek. Minthogy az 1.1 pontban leírt teljes iratanyag felmérése sem látszott lehetségesnek, ezért a felmérést az egykori gyarmatokra, ma fejlődő országokra igyekeztünk korlátozni. Ezt a körülményt indokolja, hogy egy esetleg létrehozandó pénzalap elsősorban ilyen országok céljaira volna felhasználandó. Felmerült annak az igénye is, hogy az adatgyűjtés csak a kulcsfontosságú levéltári egységekre terjedjen ki. Itt alapvető nehézséget okozott az a körülmény, hogy a „kulcsfontosságú" objektív definíciója nem volt megállapítható, mert több és ráadásul könnyen változó tényezőtől függhet. Legfeljebb arról lehetett volna szó, hogy az érdekelt, aki ilyen iratokat vagy azok mikrofilmjét igényli, közölje, hogy ma mit tart fontosnak. Az ilyen adatgyűjtés szintén olyan szervezési és adatgyűjtési munkát igényelt volna, amiről eleve le kellett mondani. 482