Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - VITA - Bogdán István: A levéltári adatszolgáltatás alapvető problémái – és a teendők / 431–438. o.

léma (ld. 12.8), a másik — és a súlyosabb — a szubjektivitás: a feltárást stb. végzőnek ember-mivolta, képessége, érdeklődése stb., valamint a történettudománynak, illetve a történészeknek gyorsan változható értékelési szempontja, időszaki témakiemelő módszere. Ez a szubjektivitás — nolens, volens — értékel, válogat az adatok között és egyes adatokat elhallgat, mintha nem is léteznének, következőleg téves információt közöl, vagyis félrevezet. E szubjektivitást csökkenteni tudja részben a fogalom(adat)tár (ld. 11), másrészt a levéltáros utánpótlás megfelelő képzése (ld. 21.5). 12.4 A fokozatosság elve szerint a megismerés és a meghatározás az általánostól halad az egyedi felé. Az adatszolgáltatás, különösen az előkészítés fázisa is csak szintek (ld. 12.6) szerint valósítható meg. 12.5 A fogalomtár-adattartomány rendszerezése vagy mellérendelő: mechanikus (betűrend, időrend) vagy alárendelő: szisztematikus (hierarchia), az utóbbinál a rendszerezési tengelyek — idő, terület, név, forma, tárgy - szerint. Bármilyen tengely lehet kitüntetett, a többi mellé- vagy alárendelőén sorol, s felfogható ez a tárgy és szempontja (ld. 12.8) kapcsolatnak is. Mindegyiknél, de különösen a tárgynál rendkívül fontos a szint (ld. 12.6) meghatározása. 12.6 Az adatszolgáltató szint kettős és mindig hierarchikus. Az egyik a fogalomtár, az adattartomány, illetve a fogalom, az adat szintje, amelyik az egészen általánostól szűkülhet az adatagyedig — pl. mérésügy -*• mérték -> űrmérték -*• gabonamérték -» mérő -*• pozsonyi mérő. Ez természetesen szorosan kapcsolódik a másik szinthez, így függ attól: a forrástartomány, vagyis a levéltári állomány szintjétől, amelyik az összes levéltártól kezdve szűkülhet az irategyedíg — pl. levéltárak -*• magyar levéltárak -*• Magyar Országos Levéltár -* a magyar kamara archívuma -*• Urbaria et conscriptiones -* fasc. 2. n. 3. A szinkronizálás elkerülhetetlen, mikéntje több tényező függvénye (ld. 20). 12.7 Részben kapcsolódik ehhez a forrás fizikai és értelmi (tartalmi) helyének a különbözősége. Hangsúlyozni kell ezt az ún. tárgyi rendezések, illetve a már eredetileg tárgyilag tagolódó levéltári állomány miatt, mert az megtévesztő lehet. A fizikai hely ugyanis természetesen mindig csak egy, az értelmi (tartalmi) hely azonban mindig több annál. A forrástartomány, végső fokon az irat tartalma, illetve szűkítve is az irat belső jegyei (ld. 12.9) közül néhány, de legalább öt: idő,terület, név, forma, tárgy (ezek rendszerezési tengelyek is, ld. 12.5), és az utóbbinál legalább kettő: a tárgy és a szempontja (ld. 12.8) az értelmi (tartalmi) hely. 12.8 A tárgy és a szempontja problémánál annyiban hasonló a helyzet, hogy az előbbi mindig egy, az utóbbi több is lehet, hisz bármely tárgy egy-több szempontból vizsgálható és a szempontok hierarchikusan tovább sokasodhatnak. Legyen pl. a tárgy a papír, máris két szempontja jelentkezik: az előállítás és a felhasználás. Az utóbbinál három alszempont adódik: igazgatási - kulturális — civilizációs (műszaki) célú. Az igazgatás lehet közigazgatás - magánigazgatás. Ha nem folytatjuk tovább, mondhatjuk tehát: a papír a közigazgatási felhasználás szempontjából. De a tárgy és a szempont helyet is cserélhet, vagyis lehet a tárgy a közigazgatás, a szempont pedig a papírfelhasználás. S e példánál is rögvest nyilvánvaló, hogy a közigazgatásnak sok más szempontja is van még. Ez az osztályozás problémája. Az osztályozási tengelyeket (ld. 12.5) is felfoghatjuk így, de jelentkezik a fogalom(adat)támál és sajátosan a forrástartományban. 433