Levéltári Szemle, 31. (1981)
Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Havassy Péter: Adatok a Heves vármegyei egyesületek történetéhez a kiegyezéstől a II. világháború végéig / 413–416. o.
Természetesen megyei szinten is sok egylet működött a társadalmi élet minden szférájában, így a megye legjobb mezőgazdasági szakembereit, gazdálkodóit tömörítő, nagy hatású, 1858-ban 584 taggal alakult Hevesmegyei Gazdasági Egyesület, melynek rendszeres üléseiről, kiállításairól, közgyűléseiről évkönyvek állnak rendelkezésünkre, s melynek aktív tevékenysége messze túlmutatott a megye határain. E terület fejlődését volt hivatva előmozdítani az 1929-ben megszülető Hevesvármegyei Szarvasmarha Tenyésztő Egyesület is. Ugyancsak a gazdálkodás és felvilágosító munka elősegítésére jött létre, a nem minden politikumtól mentes, a megye egyik legnagyobb taglétszámú (1216 fő) társulata a Hevesvármegyei Földmíves Szövetség. Érdekvédelmi, egy-egy foglalkozási ág tagjait tömörítő egyesületet is szép számban találunk, közülük az Országos Orvosszövetség Hevesvármegyei Fiókszövetsége (1899), a Hevesvármegyei Pénzintézeti Tisztviselők Egyesülete (1909), Hevesvármegyei Általános Tanító Egyesület (1924), Hevesmegyei Községi és Körjegyzők Egylete (1943) emelhető ki. Kulturális egyesületek közül az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egylet (1875), a segélyezők közül a Hevesmegyei és Egervidéki Nőegylet (1892) érdemel említést. Az egyesületi törzskönyv forgatása közben kivillan — nem véletlenül — az is, hogy a mezőgazdasági vidékeken találjuk a legtöbb földmíves olvasókört, mint ahogy előtűnik - Hatvan csomópont szerepe miatt - az itt működő, s a megye fölé növő MÁV egyesületek száma, s nem utolsósorban kirajzolódik a megye legiparosodottabb körzetében — Egercsehi, Szűcs — tevékenykedő, nevében is a munkás szót hordozó egyesületek köre, pl. Szúcsbányatelepi Munkás Olvasókör (1927), Egercsehi Munkás Olvasókör (1928). Részletesebben — bár itt is hangsúlyozva a vázlatszerűséget - Eger város egyleti életével szeretnénk foglalkozni. Egerben számításaink szerint a tárgyalt időszakban 178 kör működött. Első helyen számszerűen a különböző országos munkásszövetségek, szakszervezetek helyi csoportjai állnak, pl. Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegyesületének egri fiókja (1903), Magyarországi Famunkások Szövetségének egri helyi csoportja (1904), Magyarországi Czipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Országos Szakegyesületének egri fiókja (1906), Keresztény Socialista Építőmunkások Országos Szakszervezetének helyi csoportja (1907) stb. Csak a második helyen találjuk a kulturális egyesületeket, a harmadikon a segélyezőket, utánuk következnek sorrendben a temetkezési, sport és félkatonai, iparos és kereskedő, s meglepően csak ezt követik a vallási társulások. Eger legrégibb egyesülete az 1763-ban alakult és a vizsgált korban is működő Polgári Lövésztársulat volt. A társadalom széles rétegeit tömörítette az 1833-ban létrejött Ó-Kaszinó, majd az ebből kinövő Egri Club (Új-Kaszinó). A kulturális egyesületek közül a legnagyobb hírnévre az 1882-ben megszülető Egri Dalkör emelkedett, mely rendszeresen részt vett az országos dalosversenyeken, s mindig helyezést ért el, két ízben pedig a legmagasabbra emelkedett: 1903-ban a temesvári kórustalálkozón aranyérmet, 1929-ben Debrecenben a két legnagyobb magyar díjat egyszerrre megkapva a magyar énekkarok történetében egyedülálló sikert szerzett. Jelentőségét növeli, hogy hatására Egerben és vidéken több férfikar és zeneegyesület alakult, mint pl. az Egri Polgári Dalkör, Egri Izraelita Dalárda, Cifranegyedi Ifjúsági Dalárda, kömlői, mezőkövesdi, mezőtárkányi, kistályai földműves énekkar, Egri Zenepártoló Egyesület, Egri Zeneegyesület stb. (Megemlíthetők még a városi kerületekben működő olvasókörök, pl. Egri Maklár II. negyedi Földműves Olvasókör, Egri Mária uccai Földmívelők Olvasóköre). Húsz évig (1921-1941) 414