Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Havassy Péter: Adatok a Heves vármegyei egyesületek történetéhez a kiegyezéstől a II. világháború végéig / 413–416. o.

működött egy említésre méltó amatőr színjátszó együttes az Egri Műkedvelők Köre-Thalia Egri Színjátszó Társaság. Túl a szórakoztatáson, az önművelésen, a kör megismertette a város népét a külföldi és magyar klasszikusok műveivel, tehetségeket kutatott és nevelt fel, tagjai közül öten hivatásos és megbecsült színészekké váltak. A társulat erejéből ősbemutatóra is tellett, mikor lefordíttatták és bemutatták Pirandello egyik színművét, s e társaság vetette fel először egy állandó szabadtéri színpad gondolatát. Az irodalom és tudomány pártolásának céljával alakult meg 1923-ban a ma újra működő Gárdonyi Társaság. Itt kell szólnunk az 1903-ban életre hívott Általános Munkás Önképző Egyletről is, melynek feladata nemcsak a kulturális képzés volt, hanem a keretébe tartozó munkások szervezkedését, felvilágosítását is szolgálta. Az itt felsorolt kulturális egyesületek legtöbbje hangversenyein és előadásain befolyt összegből jelentősen támogatta a már említett Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet árvaházát. A jelentékeny számú segélyező egylet közül most csak a fontosabbakról szólunk felsorolásjelleggel: az Egri Érseki Jogliceum hallgatóit Segélyező Egylet (1875), Egri Izraelita Maskil el Dol Betegsegélyező Egylet (1877), Szegény tanulók fölsegélyezésére Egerben alakult Egylet (1884), Gyermekbarát Egylet (1902), Egri Tanítók Segélyező Pénztára (1928) stb. A lövésztársulatról már fentebb szóltunk, ezen kívül a város sportéletében — a hivatásos labdarúgó és egyéb klubot kivéve — az alábbi egyesületek játszottak fontos szerepet: Egri Joghallgatók Torna és Vívó Egylete (1889), Egri Torna Egyesület (1909), Egri Turista Egyesület (1909), Dobó István Sport Egylet (1928), Egri Sakkor (1930), Egri Testgyakorlók Köre (1936). Sportolás látszatát keltve, de félkatonai, politikai célokat szolgáló egyesület volt az 1921-ben alakult MOVE Egri Sport Egylete. A város tevékeny iparos és kereskedő rétege számos érdekvédelmi, kulturális, oktatási és egyéb intézményt szervezett. Ezek között volt általános, minden szakmát magába foglaló egyesület, pl. az Egri Ipartestület (1895), Egri Ipartestületi Betegsegélyező Pénztár (1898), Egri Munkaadók Általános Szövetsége (1909), Egri Iparoskör (1912), Egri Kereskedelmi Csarnok (1886), Egri Kereskedelmi Kör (1902), Egri Kereskedők Testületének Köre és Egylete (1917), de volt köztük szakmánként elkülönülő pl. Egri Ácsok és kőművesek Temetkezési Egylete (1903), Egri Építő Iparosok Szövetsége (1907), Egri Magyar Lábbelikészítő Ipartársulat (1909), Egri Hentes és Mészárosok Egyesülete (1921), vagy a kereskedőknél az Egri Vendéglősök, Kávésok és Korcsmárosok Egylete (1896). Találunk olyan iparos egyleteket is, amelyek az országos politika hatására a két világháború között hangsúlyozták nevükben a keresztény, keresztyén jelzőt, így különülve el a zsidókat tömörítő, illetve azokat befogadó köröktől, pl. Keresztény Borbélyok és Fodrászok Egyesülete (1923), Egri Keresztyén Iparoskör (1927). Eger közigazgatási, kulturális, oktatási centrum jellege mellett évszázadokon át mint egyházi központ is jelentős szerepet töltött és tölt be. Ez alapvetően járult hozzá a nagyszámú — érdekes módon azonban a többiek arányától elmaradó — vallási társulat kialakulásához. Ezek között természetesen az első helyen a római katolikus vallású társulatok és egyesületek állnak, pl. a Mária Congregatio Szent Egylet (1870), Szent Imre Kör (1908), Egri Katholikus Kör (1923) stb., a város népes zsidó lakossága miatt a második helyen találjuk az izraelita egyesületeket, pl. Egri Izraelita Chevra Kadischa (1882), Izraelita Hitközség (1890), és a már egyértelműen politikai színezetet kapó Magyar Cionista Szövetség egri csoportját (1929). A protestánsok mindössze 2 egyesülettel kép415