Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Havassy Péter: Adatok a Heves vármegyei egyesületek történetéhez a kiegyezéstől a II. világháború végéig / 413–416. o.

Havassy Péter ADATOK A HEVES VÁRMEGYEI EGYESÜLETEK TÖRTÉNETÉHEZ A KIEGYEZÉSTŐL A II. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG E rövid áttekintéshez szükséges iratanyag a Heves megyei Levéltár IV-414 jelzetű, „Heves vármegye egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye" c. fondban található. A Vármegyei Ügyviteli Szabályzat (125000/1902. B. M. sz. rendelet) 235 § j. pontja értelmében a levéltárban kellett elhelyezni a különféle egyesületek és társulatok alapszabályait. A belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok eredeti példányait a vármegyei alispán kapta kézhez, aki átadta azokat a levéltárnak. Ezekből a levéltár - a megyék nagy többségében — külön gyűjteményt alakított ki, amely a mi intézményünkben az alábbiak szerint tagolódik: 1. Eger város egyesületi alapszabályai 2. Gyöngyös város egyesületi alapszabályai 3. Egri járás egyesületi alapszabályai 4. Gyöngyösi és füzesabonyi járás egyesületi alapszabályai 5. Hatvani járás egyesületi alapszabályai 6. Hevesi járás egyesületi alapszabályai 7. Pétervásári járás egyesületi alapszabályai 8. Tiszafüredi járás egyesületi alapszabályai 9. Megszűnt egyesületek alapszabályai 10. Legeltetési társulatok alapszabályai, legelőrendtartások 11. Egyletek és társulatok alapszabályainak törzskönyve Ez utóbbi forrást használtuk fel egy vázlatos áttekintés elkészítéséhez, (itt szeretnénk megjegyezni, hogy a 10. pontban említett legeltetési társulatokkal nem foglalkoztunk, így ezek a statisztikai összegzéseinkből is kimaradtak, továbbá nem vettük számba az olyan egyesületeket, melyek a törzskönyv szerint nem rendelkeztek jóváhagyott alapszabállyal. Heves megyében a jelzett korban - amennyiben a törzskönyvbe minden egyesület belekerült — közel másfélezer - számításaink szerint 1385 — egyesület, társulat, kör működött. Egerben 178, Gyöngyösön 132, az egri járásban 222 (Eger nélkül), a gyöngyösiben 172 (Gyöngyös nélkül), a hatvaniban 257, a hevesiben 152, a pétervásáriban 147, a tiszafürediben 125. Ha a városokat nem számítom a járási adatokba, akkor az a meglepő eredmény tűnik szemünk elé, hogy a megye területileg legkisebb,a legkevesebb települést magába foglaló hatvani járásban működött a legtöbb egyesület. Ebben szerepet játszott a nagy kulturális hagyományokkal rendelkező Hatvan kisugárzó hatása is. A törzskönyvből előtűnik azonban, hogy nemcsak a nagyobb települések, hanem néhány társulat is aktivizáló hatással volt egy vidék egyleti életére (lásd az Egri Dalkörről írottakat). 413