Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Fraknói Mária: A Mecsek Egyesület iratai a Baranya Megyei Levéltárban / 397–401. o.

az iskola igazgatóságának, iskolába nem járó felvételéhez pedig a Leventeegyesület országos központjának az engedélye volt szükséges. A felvételi kérelmét írásban (belépési nyilatkozat kitöltésével) kellett az egyesület elnökségéhez beadni. A kérelemnek tartalmaznia kellett: a kérelmező nevét, születési helyét, évét, hónapját, napját, foglalkozását, vallását, lakását és esetleges katonai rangját. (A honvédség tényleges állományába tartozó tisztjeit egyszerű „Belépési nyilatkozat" alapján, szavazás nélkül vette fel a választmány az egyesület tagjai közé.) Továbbá tartalmaznia kellett annak megjelölését, hogy milyen tag kíván lenni, annak kijelentését, hogy az egyesület alapszabályát ismeri és azt magára nézve kötelezőnek fogadja el, s alapszabályszerű tagsági kötelezettségeinek eleget tesz. Az egyesület ügyeit az elnök, a tisztikar (két alelnök, főtitkár, pénztáros, ügyész, igazgató, mérnök és orvos), a választmány és a közgyűlés intézte. A választmány az egyesület legfőbb intéző szerve, intézte az egyesület összes olyan ügyeit, amelynek a közgyűlésnek, az elnöknek, az elnökségnek, a tisztikar tagjainak, vagy az egyesület más szerveinek nem voltak fenntartva. A választmány elnökből, a tisztikarból, 10 rendes és 5 pótválasztmányi tagból állt, akiket a közgyűlés a rendes tagok közül három évre titkos szavazással választott meg. Tisztikar 1892-ben: Elnök: Kardos Kálmán Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja. Alelnökök: Bánffay Simon királyi tanácsos, közjegyző és Zsolnay Vilmos gyáros. Igazgató: Vaszary Gyula rendőrkapitány. Titkár: Kiss József főreáliskolai tanár. Pénztáros: Stern Károly ügyvéd. Mérnök: Rauch János városi osztálymérnök. Az alapszabályzat a továbbiakban tartalmazta a választmány munkájára vonatkozó megjegyzéseket, az elnök és a tisztikar munkájának hatáskörét, a tagok jogait, kötelességeit és a tagság megszüntetésének kritériumát. Rendelkezett (az egyesület felosztása esetén) az egyesület vagyonáról. Az egyesület életéből: az egyesület sokat tett a szabad természet megszerettetéséért, megteremtette az azelőtt elhagyatott, természeti szépségekben oly gazdag Mecsek kultuszát. Feltárta és rendezett utak létesítésével megközelíthetővé tette annak számtalan szépségét. Már az első évben — olvashatjuk a közgyűlési jelentésből — 1026 m hosszú, 160 cm széles kőlappal készült szerpentinutat létesítettek, mely a Kálváriahegyi kőbányától, a városi főiskoláig biztosított kényelmes utat a Mecsek „látogatói" számára. Megkezdték a turistautak számmal való megjelölését is és egyes helyeken — Abaliget, Jakabhegy - a szintmagyarázatokat feltüntető táblák kifüggesztését is. Erről folyamatosan értesítették a tagtársakat az általuk kiadott füzetekben, s az egyesület hivatalos helyiségében minden csütörtökön 5—6-ig. Az egyesület kezdeményezésére a turistáskodást támogatók több létesítménnyel ajándékozták meg a kiránduló közönséget. 1891: elkészült a Jakabhegyi kilátótorony. 1896: a kirándulók birtokát képezi már a Zengő csúcsi kilátó, a Kardos úti pavilon, s a Dömörkapui kis menedékház. 1908: felépül a Kis Józsefről elnevezett kilátó a Misina tetőn. 1927-ben két alkotással is gazdagodott a Mecsek. Egyik a Sári-pihenő, másik pedig a Viktor-pihenő. Előzőt a Mecsek Egyesület munkássága iránti elismerésből és Mecsek-szeretetének maradandó emlékéül Hamerli József tagtárs 398