Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Fraknói Mária: A Mecsek Egyesület iratai a Baranya Megyei Levéltárban / 397–401. o.

állítatott a Mileva út egyik szép pontján, ahol szép kilátás nyílt a városra. A másikat, a Balog Károly- és Irma utak találkozásánál a régi lelkes munkatársak, a korán elhunyt Ptacsek Viktornak, a Magyar N. B. pécsi fiókja főnökének emlékére állíttatott a család és tisztelői. Mindkettőt Hoffmann László egyleti mérnök tervei szerint és az ő felügyelete alatt készítették. 1932-ben elkészült Kiss József kilátótól induló és a dömörkapui menedékháznál végződő ródli pálya. Időközben még elkészült öt művészi kivitelű pihenő is. 1941: felavatták a zabákpusztai turistaházat. Az Egyesület megnövekedett, szerteágazó feladatait — 1904-től folyamatosan megalakuló — szakosztályok látták el. 1904: megalakult a „Barlangkutató szakosztály" Myskowszky Emil bányafelügyelő indítványozására. Ő ugyanis a választmány előtt egy speleológiai osztály létrehozását javasolta az anyaegyesületen belül. A Mecsek Egyesület választmánya az előterjesztés kapcsán elhatározta a barlangkutató osztály létrehozását, melynek első elnökéül Myskowszky Emilt választották. A kutatás céljaira — a közgyűlés utólagos jóváhagyásával — 1905-ik évre 500 koronát irányzott elő. Munkájuk célja: „Karolja fel a Mecsek-Egyesület, mint ez ügyben a leghivatottabb, a vidékünkön létező cseppkőbarlangok föltárásának, valamint kikutatásának ügyét." 1927-ben megkezdték a mánfai kőlyuk átkutatását és feltárását a D. G. T. hathatós támogatásával, Ozanich Gyula bányamérnök vezetésével. 1930-ban pedig Kantavár déli oldalán levő földalatti vágatnak részletesebb feltárását kezdték meg. Ugyanebben az évben került sor a nagymélyvölgyi barlang feltárására is. A másik eredményesen dolgozó szakosztály az 1906-ban megalakult „Madárvédő-osztály". Lelkes tagjai közt találjuk Várady Ferenc megyei föle véltárost, aki már a Mecsek Egyesület megalakulása előtt 1890-ben a Pécsi Napló egyik számában felszólalt a madarak és állatok védelme érdekében. A megalakult osztály feladatául a Mecsek természeti kincseinek, állat- és növényvilágának és földtani adottságainak védelmét tűzte ki. 1913-ban az osztály nevében bővült: „Állat és Madárvédő Osztály" lett. Sokat tettek a Mecsek élővilágának megvédése érdekében. 1914-ben felállították a Tettyén a 15 odúból álló első madárvédő telepet. Gondoskodtak zordabb időben a madarak etetéséről. A helyi sajtóban az állatvédelemre felhívó és az állatkínzást ostorozó közleményeket helyeztek, másrészt az állatok és a madarak védelmére figyelmeztető táblákat helyeztek el az állatvédelem érdekében. Az osztály első elnöke: Várady Ferenc főlevéltáros. A Mecsek Egyesületen belül a város belső területének szépítését, illetve ennek irányítását a „Park osztály" végezte, mely 1909. január 14-én alakult. „Az osztály működése nagy vonásokban a következő feladatok megoldására terjedt ki: — a Széchenyi tér rendezése, — a városházzal szemben levő fasor közötti terület parkosítása és onnan a bérkocsik elhelyezése, — a Majláth-tér rendezése, — az Alsó-sétatér ritkítása, — gyermekjátszótér létesítése, — a Kardos utcai új ültetvények gondozása, — a Balokányi liget rendezése, — a meglevő kis parkok, fasorok rendszeres öntözése és kezelése, — a virágkultusz ápolása (ablakok, erkélyek, kirakatok virágdíszítése), 399