Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Takács Edit: A Csongrád megyei számvevőség iratainak rendezése / 375–384. o.

kulcs megállapítása, a megyei házipénztár bevételeinek és kiadásainak nyilvántartása, a számadások megvizsgálása.

4 Csongrád megyében, feltételezhetően a szokásjog alapján, a megyei számvevőség a szorosan vett megyei számadásokon kívül az egyes városok különféle számadásait is ellenőrizte. A megye ingó és ingatlan vagyonának ellenőrzése és nyilvántartása ugyancsak a számvevő kötelessége volt. A kiegyezés után megindult erőteljes polgári átalakulás időszerűvé tette a helyi közigazgatás alapos rendezését. A rendezés szükségessége mellett szólt az is, hogy a korábbi feudális jogszabályok már elavultak, az 1848-as márciusi törvények pedig csak keretszabályokul szolgáltak a helyi közigazgatás polgári átalakításához. Az 1870. évi XLII. te, majd az ez alapján elkészített megyei szervezési szabályrendeletek alapvetően és részletesen szabályozták a megyei közigazgatást. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. XLII. te. megjelenését követően a belügyminiszter 21068/1871. rendelete alapján 1871-ben elkészült Csongrád megye szervezési szabályrendeletének tervezete.

s A tervezet a törvény 62. §-a értelmében az eddigi gyakorlatot figyelembe véve határozta meg az egyes tisztviselők, így a számvevők feladatait. Csongrád megye számvevőségének személyzete egy főszámvevőből és két alszámvevőből állt. Részletesen csak a főszámvevő munkakörét állapította meg a tervezet, felelőssé téve a főszámvevőt az alszámvevők munkájáért is. A főszámvevő továbbra is tanácsosa maradt a megyének és az állandó választmánynak számviteli és számvizsgálati ügyekben, és szakközege hasonló természetű ügyekben a megyei árvaszéknek. A főszámvevő készítette el a főpénztárnokkal együtt a megye éves költségvetését, kidolgozta a háziadó kivetési kulcsát, megállapította, hogy a rendezett tanácsú városok milyen arányban járuljanak hozzá a megyei háziadóhoz. A főszámvevő volt a megyei pénztár ellenőre, e funkciójából adódóan nyilvántartotta a megyei házipénztár bevételeit és kiadásait, a megyei alkalmazottak (tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet, szolgák) fizetését, havonta ellenőrizte az alispánnal és a megyei ügyésszel a pénztár működését. A főszámvevő ellenőrizte a megye ingóságait, ezért ezek leltárait is őrizte, gondoskodott a várnaggyal és a mérnökkel együtt a megyeház fenntartásáról. A szabályrendelet szerint a különböző megyei számadásokat az állandó választmány, illetve a törvényhatósági bizottság hagyta jóvá, az előterjesztendő számadásokat azonban előzőleg a főszámvevő megvizsgálta és észrevételezte.

6 1883-ban Csongrád megye új szervezési szabályrendeletet készített, melyben az 1872. évi tervezethez képest kiegészítették és pontosították a számvevőség feladatait. A megyei számvevőség továbbra is a főszámvevőből és két alszámvevőből állt. A főszámvevő tanácsosa lett az eddigieken kívül az 1876-ban megszervezett közigazgatási bizottságnak is. Az évi költségvetés elkészítésében a főszámvevő mellett a pénztárnokon kívül a közmunkaügyet illetően a megyei kir. építészeti hivatal főnöke is részt vett. Az általános megyei költségvetésen kívül a közigazgatási, az árva- és a gyámhatósági kiadásokról is költségvetést készítettek. Kiegészítették a megyei számvevőség által megvizsgálandó számadások körét: az összes megyei számadáson kívül a törvényhatósághoz érkezett számlákat és kimutatásokat is ellenőriznie kellett a számvevőknek. Első ízben rögzítette a szervezési szabályrendelet azt a korábban csak szokásjogon alapuló gyakorlatot, hogy a számvevőség felülvizsgálja a 376