Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Takács Edit: A Csongrád megyei számvevőség iratainak rendezése / 375–384. o.

Takács Edit A CSONGRÁD MEGYEI SZÁMVEVŐSÉG IRATAINAK RENDEZÉSE A 18. század második felében a megyei pénz- és adógazdálkodás fejlődésével szükségessé vált a pénzügyekkel foglalkozó tisztviselők ellenőrzése. Ezt a feladatot kezdetben az adószedő, illetve a megyei ügyész bevonásával maga a nemesi közgyűlés látta el. Feltehetően a feladatok növekedése, a pénzgazdálkodás mind sokrétűbbé válása indokolta az önálló számvevői tiszt kialakítását, mely országosan a 18. század végére, a 19. század első negyedére vált általánossá.

1 Csongrád megyében az első számvevőt, Bogyó Istvánt az 1790. április 20-i tisztújításkor választotta meg a megyei nemesi közgyűlés.

2 A megyei háztartások eltérő gazdálkodása miatt mind a megyéknek, mind a kormányszékeknek érdeke volt a helyes, egységes elszámolás biztosítása. A 19. sz. elején a magyar kamara megkísérelte bevezetni az alsóbb szintű közigazgatási egységeknél a pénzkezelés fokozottabb és szakszerűbb ellenőrzését. Figyelme a szabad királyi városokon kívül a megyékre is kiterjedt. Nehezítette a kamara helyzetét, hogy a megyékben ekkor még nem önállósult a számvevői tisztség, általában az adószedő (perceptor) mellett, annak alárendeltjeként szerepelt. Ezzel magyarázható, hogy a kamara által 1824. július 24-én kiadott és az elszámolások rendjét meghatározó 42 pontos szabályzat nem vonatkozott a megyékre, alkalmazására csak a szabad királyi városokban került sor. Mivel a megyékben is egyre égetőbb probléma lett a helyes elszámolásra, nem egy helyen maga a nemesi közgyűlés javasolta a kamara által kidolgozott szabályzat bevezetését, vagy tett kísérletet a számadások rendszeres és szakszerű vizsgálatára. Ezek a törekvések fogalmazódtak meg a Helytartótanács 1847. március 23-án kiadott rendeletében, mely megyei Számvevői Törvényszék néven szervezendő, több tagú testület hatáskörébe utalta a megyék, illetve a városok vagyonkezelésének ellenőrzését. A számvevő törvényszékeket az 1848. évi XI. te. alapján megyei számvevő székek váltották fel, hatáskörük az előzőekhez képest kiterjedt (árvaügyek) és megszilárdult. A pénzügyigazgatás állami átszervezésekor 1850. április 17-én a megyei számvevőszékek megszűntek, feladataikat a cs. kir. számvevőségek vették át.

3 1861-ben, az októberi diploma megjelenése után helyreállított megyei önkormányzat az 1848-as törvények értelmében újraszervezte a korábbi megyei közigazgatást. A provizórium időszakában, majd a kiegyezést követően 1871-ig Csongrád megye Számvevősége mint a vármegye önkormányzati testületének számviteli és számvizsgálati ügyekben tanácsadó testülete működött. Kötelessége volt az árvaszék felkérésére az árvaügyek intézésében — elsősorban az árvák vagyonával kapcsolatos számadások megvizsgálásában — részt venni. A számvevőség hatáskörébe tartozott a megyei költségvetés elkészítése, a háziadó375