Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Barta László: Raktári tájékoztató táblák a szentesi levéltárban / 371–374. o.

E sorok írásának pillanatában a szentesi levéltár 4 raktárában lehet tájékozódni hasonló táblák segítségével (I., I/A, városi A és B), 5 raktárban nincs rá szükség (IV/A, XI, városi C, D és E), 2 raktár egyelőre üres (II., III.). Ebben az 5 éves tervben a IV. raktárt (a szen­tesi járás és a községek iratai) szereljük még fel az ismertetett tájékoztató rendszerrel. Csongrád vármegye levéltárának (1723-1950) berendezése és tájékoztató rendszeré­nek kidolgozása hálás feladat volt: zárt levéltár, a raktár anyaga legfeljebb a limbusból fog gyarapodni. De mi legyen a még növekvő fondokkal? Szentes város levéltárát úgy rendeztük be, hogy a zárt fondok egy része a B raktárba került, és azt be is töltötte, más részük pedig az A raktár elejére. Az 1950-nel kezdődő tanácsi fond legalább az ezredfor­dulóig, de talán néhány évvel tovább is szabadon hízhat, addig a rnikrofilmezés után meg­szabadulhatunk annyi ballasztanyagtól, hogy ismét évtizedeket nyerhetünk. Azokat a raktárakat pedig, amelyekben több élő, növekvő fond is van (járási, városi, szövetkezeti, vállalati, iskolai stb. iratok), úgy telepítjük be, hogy a gyarapodásra legyen hely: tehát állványonként vagy hasábonként szakaszosan. Ily módon nincs akadálya a tájékoztató rendszer kidolgozásának. A növekvő fondok raktárjegyzékét is úgy készítjük, hogy idő­ről időre pótolható és folytatható legyen. Ezzel a módszerrel a fondtörténet kiegészíté­sének sincs akadálya. Ennek a munkának három alapvető feltétele van: a megalkuvást nem tűrő profilíro­zás, két-három olyan levéltáros, aki nem fél a fizikai munkától és némi szabad hely. Ez utóbbinak a hiánya nagyon nehézzé teszi a dolgot. Hogy nagy szakmai hozzáértést nem igényel, arra jó példa e sorok írója. 374

Next

/
Thumbnails
Contents