Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Gecsényi Lajos: A "Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára" című kiadvány tíz esztendeje, 1971–1980 / 327–330. o.

Gecsényi Lajos A „TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ARCHÍVUMAI SZÁMÁRA" CÍMŰ KIADVÁNY TÍZ ESZTENDEJE (1971-1980) Kétszeresen nehéz feladat elé kerültem, amikor a Levéltári Szemle szerkesztőségének megtisztelő felkérésére vállalkoztam a „Tájékoztató az MSZMP archívumai számára" című éves periodika egy évtizedes múltjának áttekintésére. Az országos és tanácsi levéltárakkal mindjobban együttműködő pártlevéltárak amelyek fennállásuk 20 esztendeje alatt a magyar levéltári anyag egyik igen fontos őrző- és feldolgozó helyévé nőtték ki magukat e kiadványa ma még belső terjesztésre kerül és így legalábbis nehezen hozzáférhető a szélesebb szakmai közvélemény számára. Másfelől viszont egyik részese lehettem a „Tájékoztató..." megindításának és első lépéseinek. Mindebből következik, hogy ismertetésem talán szubjektívabb mint hasonló esetekben szokásos. A periodika létrejöttének „történeti" előzményei a pártlevéltárügy fejlődésének igen fontos csomópontjához kötődnek. 1971 folyamán teljes intenzitással folyt a pártarchívumok országos szakmai irányítását ellátó Központi Pártarchívumban (a Párttörténeti Intézet Archívumában) az archívumok szervezeti felépítését és működési feladatait rögzítő új párthatározat előkészítése. (E határozatot a Központi Bizottság Titkársága nem sokkal később, 1972. február 28-i ülésén fogadta el.) Az 1961-es alapító határozat óta eltelt időszak eredményeinek felmérése, egyúttal az 1971—1975. évi középtávú terv céljainak meghatározása során nyomatékosan felvetődött annak igénye, hogy az archívumokban dolgozó pártmunkások számára a szakmai tájékoztatási rendszer addig bevált szóbeli formái (éves országos értekezlet és táj értekezletek, szakfelügyeleti információ) mellett időszerű volna a legfontosabb témákról készült feldolgozások írásbeli hozzáférhetőségének biztosítása is. Ez nemcsak a témakörök egyszerű számbeli növelését jelenthette, de lehetőséget adott számos új kérdéskör (pl. a külföldi pártarchívumok tevékenysége) bekapcsolására is az információba. A Párttörténeti Intézet Igazgatósága — Bakó Ágnes igazgatóhelyettes és Milei György archívum vezetőhelyettes javaslatára — ezek számbavételével foglalt állást a sokszorosított „Tájékoztató..." megjelentetése mellett. Amikor a kiadvány létrehozásának igényét említem, óhatatlanul utalnom kell arra, hogy az 1961—1971 között eltelt évtizedben milyen utat jártak be a helyi (azaz a megyei pártbizottságok mellett működő) pártarchívumok. 1961-ben az MSZMP vezető szervei a párt és ifjúsági szervezete működése során keletkezett hatalmas történeti értékű forrásanyag jelentőségének tudatában a „semmiből" hívták életre a pártlevéltárak hálózatát, rájuk ruházva a párt levéltári anyagának gondozását. A hálózat központjává a határozat a Párttörténeti Intézet Archívumát, mint Központi Pártarchívumot jelölte ki. 327