Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Farkas Gábor: A közigazgatási bizottság létrejötte és első ügyrendje / 313–325. o.

kultúrállamok mintájára berendezett oly magyar állam megalkotását, melyben minden honpolgár rang-, osztály- és nemzetiségbeli különbség nélkül boldognak és megelégedettnek érezvén magát, büszke legyen magát magyar honpolgárnak nevezhetni." Ha a kormány a városi törvényhatósági bizottságba, illetve a városi tanácsba kormány közegeket kíván elhelyezni, mivel kevésnek tartja a főispáni ellenőrző, irányító tevékenységet, a közgyűlés ezt megnyugvással veszi, mivel úgy véli, hogy a kormányzati szempontok ezzel a szabad királyi városokban a kormányközegek jelenlétével maradéktalanul érvényesülnek. Késmárk, bár végső fokon ellentmondott a közigazgatási bizottság létrehozásának, éppen abbeli félelmében, hogy hamarosan megszűnik a város szabad királyi státusa, (ami valóban be is következett), hajlandó volt beleegyezését adni a kormányközegek nagyobb arányú részvételének a városi önkormányzat két testületében.

2 Temesvár szabad királyi város törvényhatósági bizottsága is azzal kezdi feliratát a képviselőházhoz, hogy a magyar vidéki közigazgatás „gyarlósága a közvéleményben köztudomású, és ez a politikai adminisztráció jelen szervezeti keretei között továbbra nem tartható fenn. A hiányosságok azonban nem a szabad királyi városok önkormányzatában, hanem a vármegyéknél tapasztalhatók. A közgyűlés szerint a közigazgatási bizottság létrehozásáról szóló törvényjavaslatot elvi hiba volna városi törvényhatóságokra is kiterjeszteni, mert azon politikai és közigazgatási okok, melyek e törvénynek a javaslat szerinti alakjában való meghozatalát indokolják, és talán szükségessé teszik, tisztán a megyei törvényhatósági viszonyokból vannak merítve, és a kérdéses törvényjavaslat intézkedései merően a megyei viszonyokhoz vannak idomítva." Kifejtik továbbá, hogy azon politikai és elvi kérdések, melyekkel a törvényhatósági közigazgatás nagyobb és fontosabb részének a közigazgatási bizottságra való átruházását indokolja, a vármegyei tapasztalatokból fakadnak és ezen hiányokat igyekeznek pótolni. A 21 tagú közigazgatási bizottság gyorsabban és rugalmasabban dolgozna, mint a nehézkes és nagylétszámú vármegyei törvényhatósági bizottság, és éppen a közigazgatási bizottság dinamikus tevékenysége folytán akár a törvényhatósági bizottság helyébe is léphetne, annak funkcióit átvehetné.

3 A közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat ellen Székesfehérvár város törvényhatósági bizottságában két tag szólalt fel, akik a javaslat elvetését indítványozták. Mindkét bizottsági tag távol állott a városi adminisztrációtól; vagyonos városi polgárok, akik virilis alapon tagjai a városi törvényhatósági bizottságnak. Egyikük, Neyman Ármin a legkategorikusabban állást foglal a törvényjavaslat ellen; mondván, hogy a városok egyben nagy vagyonok tulajdonosai is, amelyet csakis a városi közönség bizalmából szabad kezelni. Másik felszólaló, Kaizer Sándor már érezteti, hogy a közigazgatási reform meggyorsítása miatt kívánja a kormányzat a közigazgatási bizottság létrehozását, de azt az utat, amellyel a reformot gyorsítani akarja a kormányzat, eleve elhibázottnak vélte. Kaizer Sándor szerint a közigazgatási reformot nem lehet megvalósítani a városi önkormányzatok megsemmisítése vagy korlátozása árán. Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsági közgyűlése a két indítványozó mellé állt és egyhangúlag a törvényjavaslat elutasítása mellett foglalt állást. A közgyűlés leszögezte, hogy a képviselőház vegye jó néven, hogy a haza polgárai ebben az igen fontos kérdésben állást foglalnak, és egyben fontolja meg, mielőtt döntésre vinnék e törvényjavaslatot, hogy egyáltalán érdemes-e ezzel foglalkoznia? Ugyanis ez a reformtörekvés a történeti jogon alapuló privilégiumok 315