Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Farkas Gábor: A közigazgatási bizottság létrejötte és első ügyrendje / 313–325. o.

megsemmisítését, a törvényhozás által a városok számára biztosított önkormányzati jogok megnyirbálását jelentené. A közigazgatási bizottságok létrehozása és működése a szabad királyi városok eddig élvezett autonóm privilégiumait veszélybe sodorná. Kifejezik készségüket, hogy a kormányzatot hazafias törekvéseiben mindenkor támogassák, de ha aggályaik támadnak egyes kormányintézkedésekkel kapcsolatban, akkor kötelességüknek érzik az orvoslást, illetve ennek keresését ott, ahol erre alkotmányos lehetőségük nyílik. Tudomására hozták a képviselőháznak, hogy a főváros, aztán Pozsony, Kassa szabad királyi városok tiltakozásához csatlakoznak, osztják azokat a nézeteket, melyeket a fenti városok törvényhatósági bizottsági közgyűlésein a törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmaztak. Úgy vélik, hogy az ország összes szabad királyi városa, és talán a vármegyék is tiltakozni fognak. Székesfehérvár pedig „mint ősi királyi város, az autonómia hűséges őre" kíván maradni. A képviselőháznak készített feliratban a városi közigazgatás végleges rendezését kérik, mégpedig úgy, hogy az alkotmányos fejlődést megóvják, és a város sajátos viszonyainak és közéleti létfeltételeinek figyelembevételével alakítsák azt ki. A törvényhatósági bizottság meggyőződése, hogy a közigazgatási bizottság működése a jelen hivatali hierarchiában lehetetlen, és állandó konfliktust eredményezne a városi és az állami hivatalok között. Úgy vélik még, hogy a kormány által óhajtott reformok az 1870. évi XLIÍ. te. keretében is megvalósíthatók, mégpedig az önkormányzati jog sérelme nélkül. A törvényjavaslatból egyáltalán nem derül ki, hogy a közigazgatási bizottságnak mi lesz a viszonya a városi tanáccsal, a megyében pedig az állandó választmánnyal. Ugyanakkor az iskolai oktatás ügyében a következő kérdést intézte a törvényhatósági bizottság a képviselőházhoz: „mi oknál fogva vétetett ki a városi iskolaszék kezéből a községi iskolák feletti felügyelet". A törvényjavaslat a városi törvényhatósági bizottság mellőzésével közvetlenül a megyei közigazgatási bizottság hatáskörébe és korlátlan intézkedései közé utalta a székesfehérvári iskolák ügyeit. A törvényjavaslat tehát felforgatja a városi viszonyokat, megsemmisíti a törvényhatósági jogokat, de egyáltalán nem decentralizálja a régóta óhajtott központi kormányzati teendőket. Van a törvényjavaslatnak a város vezető társadalmi rétegére nézve dezorganizáló hatása is. Az uralkodó elit, amely a törvényadta jogok folytán az önkormányzati ügyekre nagy befolyást gyakorol, most a törvényjavaslat kapcsán kiszorul a hatalomból, illetve közéleti tevékenysége egyre szűkebbé válik. Ez a városi kormányzat, — de a központi hatalom — számára is károsan hat, hisz a vagyonos polgári elem kizárása a városi közéletből egyik fontos támaszától fosztja meg az államot.

4 Győr város törvényhatósági bizottsága az autonómiában olyan energiát lát, amely nemzeti katasztrófák esetén az állami élet reorganizációját képes elvégezni. Hangoztatja, hogy a helyhatósági önkormányzati rendszer az egyedüli biztosíték arra, hogy a politikai centralizáció a nemzetet tragikus helyzetekbe ne sodorja. Győr város közönsége úgy véli, hogy a nyugateurópai alkotmányos országokban létező közigazgatási centralizációban a közügyek iránt nincs érdeklődés, az önkormányzat csak formális, hisz a községeknek politikai hatáskörük sincs. A törvényjavaslat pedig a politikai centralizáció útját kívánja egyengetni. Meg kell fontolnia a képviselőháznak, hogy a szabad királyi városok évszázadok óta fennálló önkormányzati rendszerét, — amely az államkormányzattal soha nem került ellentétbe, sőt a polgári elem az állam biztos támasza volt, — megszünteti, illetve korlátozza-e?

5 316