Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Farkas Gábor: A közigazgatási bizottság létrejötte és első ügyrendje / 313–325. o.

Farkas Gábor A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG LÉTREJÖTTE ÉS ELSŐ ÜGYRENDJE A vidéki magyar közigazgatásnak a tőkés társadalmi igényekhez történő alakítása az 1870. évi XLII. tc.-vel kezdődött. Ezt megelőzően is, de különösen utána, sorra keletkeztek olyan törvények, majd kormányzati rendelkezések, melyek a közigazgatás specializálása érdekében a törvényhatósági közigazgatás reformját kívánták szolgálni, és a vármegyei, a szabad királyi városi önkormányzatot a központi kormány érdekeinek alávetni. Közismert, hogy a magyar feudális igazgatási gyakorlatban a közigazgatás csaknem minden kérdését — tanügyit és a katonai igazgatást kivéve — az önkormányzatok valósították meg. A vármegyéktől és a városoktól azonban már a polgári fejlődés első évtizedeiben több hatáskör került állami irányítás alá. Az 1870. évi XLII. te. is megfosztja a municipiumokat néhány addig élvezett jogtól, de meghagyta a törvényhatósági önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését, valamint a felírási jogot. Az 1875 őszén Tisza Kálmán belügyminiszter által a törvényhatóságoknak megküldött közigazgatási bizottság létesítésére vonatkozó törvényjavaslat pedig a városi és a vármegyei autonómia felszámolására, illetve szűkítésére tett hathatós intézkedéseket. A törvényjavaslat, a vidéki magyar közigazgatás koordinációja címén a törvényhatóságok területén a közigazgatás feletti felügyeletet és az ellenőrzést kívánta állami kézbe venni. A belügyminiszter ugyan hangoztatta, hogy a kérdéses törvény megvalósításával az állami igazgatás decentralizációját kívánják elérni, amely egyúttal politikai érdek is. A Tisza Kálmán mögött álló párthívek a közigazgatás egyszerűsítését és olcsóbbá tételét gyakran hangoztatták. E követelésnek kívánt eleget tenni az egykori ellenzéki pártvezér, amikor hatalomra került. Szóba jött a közigazgatás kérdése a fentiek szerint a pártfúzió során is. Érthető, hogy Tisza Kálmán e kérdést már politikai szempontból is felvetette, sőt mint látni fogjuk, következetesen véghez is vitte. Az azonban már más kérdés, hogy elképzelései nem teljesen valósultak meg. A közigazgatási reform felvetése pártérdekből történt, és nem volt vitás annak éppen ezekben a hónapokban történő politikai célú időzítése. A kormányelnök a törvényjavaslat felvetésével bizonyítani kívánta most már nem csak volt párthívei előtt, hanem az ország közvéleménye előtt is, hogy a hanyatló társadalmi viszonyokat képes lesz megállítani és a polgári érdekeket messzemenően támogatni. A vidéki magyar közigazgatás egyébként is a hetvenes évek elején szerveződött újjá, melyben a sokat bírált dzsentri hatalma ekkor sem csökkent. A központi hatalom részben a polgári közvélemény nyomására tett intézkedéseket a hivatalnoki réteg súlyá313