Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - ADATTÁR - Tilcsik György: Wagendrüsszel mezőváros örökváltsági szerződése / 195–215. o.

volt — szabad költözködési joggal rendelkeztek és az úrbérrendezés előtt semmiféle úrbéres szerződés nem szabályozta földesuruknak adandó szolgáltatásaikat, amelyek azonban a kilenc pontokra adott válaszok szerint állandóan emelkedtek.

27 A felmérés az alábbi kiterjedésű úrbéres és irtásföldeket találta a Szepes megye által első osztályba sorolt Wagendrüsszelben a Máriássy családtagok, valamint a Király Fiscus jobbágyainak és zselléreinek kezén f

28 úrbéres föld Máriássyak Királyi Fiscus belső telek [pozsonyi mérő] 151 s

/

8 28 3

/

4 szántóföld [pozsonyi mérő] 2549 278

1

{

2 rét [kaszáló] 2589 \ 427 irtásföld szántóföld [pozsonyi mérő] 223 3

/

4 42 rét [kaszáló] 216 22 Ezek mellett a mezőváros lakói közösen bírtak egy 80 kaszáló nagyságú rétet. Wagendrüsszelben az úrbéres népesség a Máriássyak földjein 284 fő (181 telkes jobbágy, 50 házas és 53 hazátlan zsellér), a Királyi Fiscus földjein 48 fő (34 telkes jobbágy, 2 házas és 12 hazátlan zsellér) volt, míg a communitas 80 kaszálónyi rétjén 12 házas és 15 hazátlan zsellért írtak össze. A wagendrüsszeliek kilencedet csak 1751 óta és kizárólag az állatszaporulat után tartoztak adni, és ezen szolgáltatásukat már kezdettől fogva pénzben teljesítették. A Máriássy család telkes jobbágyai és zsellérei 942 forint 55 1

j

2 krajcár, a Fiscuséi pedig 90 forint 20 krajcár évi cenzust fizettek. Előbbieknek lehetőségük volt, hogy évi robot és lenszolgáltatási kötelezettségüket pénzfizetéssel egyenlítsék ki. Ezen szolgáltatások összmennyisége és megoszlása a felmérés idején 1568 nap és 219 forint 1 krajcár, ül. 134 font és 41 forint 49 krajcár volt. A mezővaros a kisebb haszonvételeket (malomhasználat, ser- és pálinkafőzés, kocsmáitatás, mészárszék), valamint az ezekhez tartozó épületeket és eszközöket bérbe vette földesuraitól. Az ezekért járó évi árenda 833 magyar forint 84 dénárra rúgott. Ugyanakkor a mezőváros a vashámorok és egy érczúzó malom használatáért 87 magyar forint 20 dénárt, a vaskohó után pedig 16 magyar forintot fizetett évente.

29 A felméréshez fűzött megjegyzésből kiderül, hogy a három nyomásban művelt és minden harmadik évben trágyázott úrbéres szántóföldeknek csupán negyedrésze feküdt sík vidéken, míg a többi nehezen megközelíthető és művelhető hegyes területekre esett. A rétekkel is hasonló volt a helyzet, hiszen azoknak mindössze egyötödét minősítette az öszszeírás jónak, ráadásul az összes rét alig 3%-a volt kétszer kaszálható. A felmérés a rendelkezésre álló legelőket, valamint a jobbágyok faizási lehetőségét megfelelőnek és elegendőnek mondotta. Természetesen megemlítette a mezőváros környékén található bányákat, a közelben működő kohót, a hámorokat és feldolgozó műhelyeket, megállapítva, hogy ezek jó munkalehetőségeket kínálnak az ott lakóknak.

30 Az első magyarországi népszámlálás Wagendrüsszelben 261 házat és 438 családot talált. A „jogi" népesség száma 2482 (1227 férfi és 1255 nő), a tényleges népességé pedig 198