Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - ADATTÁR - Láczay Magdolna: A megyei önkormányzat a reformkori Szabolcs megyében / 177–194. o.

A Szabolcs megyei életről az első összefüggő jelentést Schemberger Ferenc tudósításából ismerjük, aki a megye levéltárosaként Bél Mátyásnak a Notitia comitatum Szabolcsiensis című, a levéltárban kéziratban levő, munkájához készített addendájaként (kiegészítéseként) számolt be a megye múltjáról, hivatalairól.

11 Feltehetően 1784-1789 között írta ezt a munkát, ennél pontosabb dátumot eddig nem sikerült találni. A főispáni méltóság ismertetésekor az addenda készítője néhány nevesebb főispán beiktatásáról tudósít, majd a többi tisztviselő munkáját ismerteti. Az 1729:15. te. megjelenéséig a megyében több alispán is volt, de az 1730. november 27-én Pálcán tartott tisztújító széken már csak egy alispánt választottak. „Az alispánok után rangban a legközelebbi négy főszolgabírát választottak, mind a négy járásban, igazságszolgáltatásra alkalmatosokat, akik mind az igazgatási, mind a peres ügyeit járásuknak intézik". A peres ügyekben a szolgabírák mellett két esküdt törvényszéki ülnök volt. „1718. február 10-én a kisvárdai várban tartott tisztújító közgyűlésen a rendes szolgabírák mellé állandó jelleggel 4 helyettest választottak". Schemberger ír a jegyzőkről és helyetteseikről, a pertárnokról és a levéltárosról, most azonban csak egy megállapítását idézzük: Tisztviselőket „úgy választottak felváltva, hogy az alispán lett ülnök, majd ülnökből alispán vagy szolgabíró, de aki egyszer szolgabíró volt, vagy alispán lett vagy ülnök. Azonban az, aki egyszer alispán volt, sohasem olvassuk, hogy szolgabíró lett volna, de hogy ülnök, azt igen". A megye igazgatása nem változott az elkövetkező időkben sem. Legjobb példájaként egy 1829-ben készült statútumot idézünk.

12 A 17 paragrafust tartalmazó szabályzatot nem hatja át egységes koncepció, hanem az éppen szükséges ügyekre ad eligazítást. A megyei tisztviselők kötelességeinek felsorolását (gyűléseken kötelesek jelenlenni, aktáikat a levéltárnak év végén átadni), a rabok kísérése, a rabtartás, a forspont elszámolása követik. A nemesárvákról való gondoskodásról szóló paragrafust pedig, a szolgabírák és biztosok országos vásáron való jelenlétével, a helységek nótáriusaival foglalkozóak követik. Még nem, érezhető közvetlenül a reformkor, de két tényt érdemes kiemelni. Három paragrafus szól a forspontról, védve az ezt teljesítő jobbágyokat. A másik figyelemfelkeltő pont gazdasági jellegű, a gyümölcsfák terjesztésére buzdít. Szabolcs megye néhány reformkori adata Palugyai Imre és Fényes Elek adatai alapján

13 Lakosság: 1830 1842/43 1847 Palugyai 151508 208 281 Fényes 220 719 Nemesség száma: Palugyai 23 455 Fényes 24 856 184