Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András 1914. évi jelentése a vármegyei levéltárak helyzetéről / 135–153. o.

Tóth Róbert KOMÁROMY ANDRÁS 1914. ÉVI JELENTÉSE A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK HELYZETÉRŐL „A vármegyei levéltárak állami ellenőrzésének kezdetei. 1913—1916. Csánki Dezső országos főlevéltárnok javaslata a vármegyei levéltárak állami felügyelet alá helyezésére. (1913) Komáromy András országos levéltárnok belügyminiszteri megbízatása a vármegyei levéltárak megvizsgálásával. (1914-1916)" című cikkemben - tíz forrás publikálásával igyekeztem megvilágítani a vármegyei levéltárak (első általánosnak tekinthető) ellenőrzésének okait, előzményeit.

1 így most mindjárt in medias res rátérhetek arra, hogy az alábbi forrásközlés Komáromy András 1914. május 14-én kelt jelentését teszi közzé.

2 E jelentés — az addig megvizsgált — nyolc vármegyei levéltár helyzetét részletesen taglalja. 1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. Esztergom vármegye 3. Jász-Nagy kun^Szolnok vármegye 4. Bereg vármegye 5. Ugocsa vármegye 6. Kolozsvármegye 7. Torda-Aranyos vármegye 8. Maros-Torda vármegye Komáromy András jelentése fényt vet a vármegyei levéltárak korabeli állapotára, úgymond az „elhelyezés, őrzés, gondozás" viszonylatában, továbbá a vármegyei levéltárnokok helyzetére, szakértelmére. Ezenfelül a jelentés nagy vonalakban ismerteti a vármegyei levéltárak „történeti becsű" iratanyagát. Komáromy András vérbeli történészként, példákon mutatja be az egyes iratok forrásértékét. Mint a vizsgálattal megbízott országos levéltárnok, jelentésében (az adott vármegyei levéltár, valamint „történeti becsű" iratanyaga ismertetése után) a Belügyminisztérium számára „a szükséges intézkedésekre nézve indokolt javaslatot" tesz.

3 Jelentése utolsó részében így foglalja össze levéltári ellenőrzése addigi eredményeit: „...nyolcz vármegyei levéltár között csupán egyet találtam rendezett és kellően gondozott állapotban."

4 Végezetül megállapítja, hogy a „vármegyei levéltárak főfontossága éppen abban rejlik, hogy a XVI. századtól kezdve úgy a politikai befolyására nézve a Mohácsi vész után háttérbe szorult köznemesség, mint az alkotmány sánczain kívül élő néptömeg helyes megítélésében új támpontokat nyújtanak, s a köz — és magán élet sokféle viszonylatairól szóló egykorú írott emlékeket tartalmaznak." 135