Levéltári Szemle, 31. (1981)
Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András 1914. évi jelentése a vármegyei levéltárak helyzetéről / 135–153. o.
IRATOK Budapest, 1914. május 14. Komáromy András országos levéltárnok jelentése a belügyminiszterhez, Pest-Pilis-SoltKiskun, Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Bereg, Ugocsa, Kolozs, Torda-Aranyós, valamint Maros-Torda vármegyék levéltárainak vizsgálatáról 5 Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Uram! Múlt évi december hó 31-én 9562. ehu szám alatt kelt rendeletével megbizni és utasítani méltóztatott engem, hogy a vármegyei levéltárakat vizsgáljam meg és működésemnek eredményéről időről időre részletes jelentést s a szükséges intézkedésekre nézve indokolt javaslatot tegyek. 6 Szerencsém van jelenteni Nagy méltóságodnak, hogy erre a célra használható idomhoz képest, eddig 8 vármegye levéltárát vizsgáltam meg, az alább következő eredménnyel. I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 7 A levéltár a vármegye székházának első emeletén, továbbá a földszinten és a pinczében van elhelyezve. 8 A levéltárnok kis dolgozó szobáját vasajtó választja el egy szép, tágas, száraz és világos teremtől, melyben az iratok a fal mellett levő és kettős közép állványokon, polczokon, nyilt és zárt szekrényekben meg a terem palózatán vannak elhelyezve. Itt őrzik az 1638 évben kezdődő közgyűlési jegyzőkönyveket, melyek közül az 1846— 1902 évig terjedők még most sincsenek keménytáblákba bekötve, továbbá a 16—18 századbeli politikai és törvénykezési iratokat, a hozzájuk tartozó mutató könyvekkel együtt. Különösen megemlitendok: a Miscellanea jelzetű gyűjtemény, melyben 1603—1786 évig sok történeti becsű irat található, továbbá a kir. táblai ügyvédek után maradt irat csomók, valamint a nemességigazolásokra vonatkozó iratok. Ezek közül a fontosabb és genealógiai tekintetben érdekesebb darabokat kiválogatták és családok szerint csoportosítva zárt szekrépyben őrzik. De az egymáshoz tartozó iratoknak ilyen módon való szétválasztását helytelennek tartom; nem is a tudomány — hanem tisztán csak a nemesi és kamarási ügyekkel gyakran ipar szerüleg foglalkozó levéltárnokok érdekében szokott az történni. A nevezetes Marczibányi féle alapítvány iratain kivül egy vasajtós, zárt fali szekrényben tartják a levéltárnak különös értékkel és fontossággal biró iratait, u. m. az eredeti alapító és más okleveleket, végrendeleteket, armalisokat s a szép számmal fenmaradt, de már ösmeretes és jobbára kiadott középkori, — Mohácsi vész előtti okleveleket. Megjegyzendő, hogy a szekrényeknek, állványoknak stb. még a teteje is tömve van írással, könyvvel, mindenféle nyomtatvánnyal és hogy az anyagnak csaknem 50%-a tulajdonképen még az irattárba tartoznék. Megállapítható, hogy a hely szűke miatt, de méginkább azért, hogy a mindennap i szerelést ,a szomszéd irattár alkalmazottjai kényelmesebben végezhessék, - az eredeti levéltári anyagot más szobákba, végre a pinczébe 136