Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - Borsa Iván: A IX. Nemzetközi Levéltári Kongresszus / 9–19. o.

pontjából keresett iratokat megtalálja; a széles tömegek számára a levéltári anyaghasználata informatív célokat szolgál és rendszerint nem maguk végzik el a kutatást. A levéltároshoz lelkileg a tudományos kutatás áll a legközelebb, ennek ellenére vagy éppen ezért jobban kell támogatnia a gyakorlati célú kutatásokat. A levéltári anyagot éppen ezen a téren nem használják ki kellően, aminek oka, hogy nehezebben hozzáférhetők, mint a könyvtári. Felvetette azt az alternatívát, amely már az előző kongresszuson is elhangzott, hogy a levéltári anyagot vagy az információs-dokumentációs központok fogják bevonni szolgáltatási körükbe vagy a levéltáraknak kell kialakítani saját tájékoztatási szolgálatukat, ő sem kerülhette el, hogy foglalkozzék a gyakorlati kutatásokat akadályozó jogi nehézségekkel, az állami és az állampolgárok jogainak védelmével. R. Gross (NDK) a levéltári anyagnak műszaki szempontból való felhasználhatóságával foglalkozott, kiemelve a szöveget tartalmazó anyagnak és a műszaki terveknek összetartozását, de ugyanakkor jelentkező elválását, ami új levéltári problémákat is felvet. A népgazdaság valamennyi ágának szüksége van a levéltárakra, amelyek ezt tájékoztatásaikkal segíteni tartoznak. Harrach Erzsébet (Budapest Főváros Levéltára) a levéltári anyagnak a városfejlesztésben játszott szerepével foglalkozott elsősorban a műemlékvédelem oldaláról, de ismertetve a városrekonstrukciók és a városrendezés terén játszott nagy szerepét is. J. W. M. Moore (Zambia) a gazdaság részéről és erősen helyi szempontok alapján nézte a kérdést. Elsősorban jogi szempontokat látott fontosaknak és régebbi érc-, ásványstb. lelőhelyek esetleges adatait. A 20 hozzászólásban ismét szóba került a jogilag védett érdekek összeütközése, a levéltári anyagnak a technikai információs rendszerekbe való bevonása, de hangsúlyozták a magánlevéltárakban levő tervek fontosságát főleg a városépítés vonatkozásában. — Az ülésen elhangzottakat B. Woelderink (Hollandia) foglalta össze. A levéltár és az átlagpolgár C. Berche (Franciaország) referátumában felvázolta a levéltáraknak ezt a legújabb tevékenységi területét. Részletesen foglalkozott az állandó és az aktuális kiállításokkal, méltatta a levéltáraknak az oktatás terén teljesített tevékenységét, ahol tulajdonképpen egyedül kerülhetnek közvetlen közelségbe a levéltári anyaggal a fiatalok. Vázolta a rádió és a televízió fontosságát, továbbá az idegenforgalom részére nyújtható lehetőségeket mind a nemzeti, mind a regionális, mind pedig az etnikai azonosságtudat vonatkozásában. Felhívta a figyelmet a más intézményekkel e téren való együttműködésre is. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a levéltárak tájékoztassák magukról a nagyközönséget és kiemelte a ,.Levéltári hét" és hasonló rendezvények fontosságát. H. W. L. Payne (Guayana) az Unesco tevékenységéhez kapcsolódóan a levéltáraknak az oktatásban betöltött szerepével foglalkozott részletesebben, különös tekintettel az oktató-nevelő intézményekkel tartandó kapcsolatokra. Felvetette a levéltárakkal kapcsolatosan egyes ismereteknek az általános és a felnőtt-oktatásba való bevonását, de hangsúlyozta azt is, hogy a levéltáraknak az oktatással kapcsolatos tevékenysége nem mehet alapfeladataik teljesítésének rovására. 11