Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

1945 áprilisban 1935 kh volt az Őszi és 4009 kh a tavaszi vetés, (összesen 5944 kh.)

20 A már ismert állatösszeírás szerint 567 ló (Szécsényben 24), 325 ökör (Szécsényben 7) állt a lakosság rendelkezésére a tavaszi mezőgazdasági munkák végzéséhez. Hiányzott a traktor és más mezőgazdasági gép, az üzemanyag, a vetőmag. A Vörös Hadsereg lovak, üzemanyag kölcsönzésével, a lókórházból felerősítésre szoruló lovak adományozásával; a kormány központi kezdeményezésekkel; a vármegyei gazdasági felügyelőség, a termelési bizottságok (tagjainak száma májusban 123, júliusban már 174) a munka szervezésével, vetőmagcsere-, kölcsönakciókkal, az ún. „fogott lovak" sorsának eldöntésével, üzemanyag kölcsönzéssel, a kalákarendszer kialakításával igyekezett segíteni a munka megindításában. A megmaradt lovakat, ökröket összefogták tulajdonosaik, közösen dolgoztak; a mezőgazdaságban dolgozók mentesítve voltak a közmunka kötelezettség alól. Csodát művelt az élniakarás. 1945 őszén kellett elszámolni, azt az ásványolaj mennyiséget, melyet a szovjet hadsereg a tavaszi traktorszántás céljára a járás rendelkezésére bocsátott. 39 963,00 P értékű ásványolajat kapott a járás (Szécsény 9 084,00 P), ebből 21 159,90 P-t mint vételár előleget befizettek szeptember végéig (Szécsény 8 714,40 P-t), maradt mint tartozás 18 809, 10 P (Szécsénynek 36960 P). A kevés őszi vetést tavaszi gabonával, a nagyfokú sertéshiányt olajos magvak termesztésével igyekeztek pótolni (olajütőt is kívántak felállítani). A cukorrépa termesztéséhez sem elegendő vetőmag, sem igaerő nem volt, pedig annak nagyobb arányú termelése is elengedhetetlenül fontos lett volna.

21 A közrend, közbiztonság megteremtése, a lakosság megnyugtatása nemcsak a mezőgazdasági munkák megkezdésének, végzésének, a mindennapi normális élet kialakításának volt feltétele, hanem a szovjet katonai parancsnokságnak is érdeke volt. Az általuk kiadott plakátokon keresztül és közvetlen kapcsolatfelvétel útján hívták fel^a lakosságot a közigazgatás beindítására, mindennapi kötelességeik teljesítésére, a szökött katonák, háborús bűnösök felkutatására, a fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok, rádiók beszolgáltatására, a magyar pengőn kívül a Vörös Hadsereg parancsnoksága által kibocsátott pengő elfogadására, a hadműveletek előtti árszínvonal megtartására, a mezőgazdasági munkák elkezdésére, az iparosokat, kereskedőket üzleteik kinyitására, árubeszerzésre. Ezeknek a rendelkezéseknek igyekeztek érvényt szerezni a megalakult nemzeti bizottságok, a megyei, járási, községi közigazgatás is. Szükséges volt a polgárőrség — a csendőrség helyett —, a rendőrség létrehozása (a polgárőrség tagjait mentesítették a közmunkakötelezettség alól, mivel fizetni nem tudtak nekik), a bunkerek, tankcsapdák betemettetése, a tűzoltóság, a tűzvédelem megszervezése. Az elharapódzó lopások, rekvirálások meggátlására a főszolgabíró a járási katonai parancsnoktól kért segítséget. A kóborló katonai személyek ellem panasszal szintén a járási szovjet katonai parancsnoksághoz kellett fordulni.

22 Az Iparügyi Miniszter 50.001/1945. sz. rendelete értelmében, illetve a megyei szovjet katonai parancsnokság kérésére az alispán elrendelte 1945 márciusában a gyárakra, üzemekre, kisiparosokra vonatkozó adatok bejelentését. Utasítására, a jegyzők jelentései alapján, készítette el a főszolgabíró kimutatását. A 20-nál több főt foglalkoztató üzemek közül működött a Salgótarjáni Kőszénbánya RT kőszénbányája Ságujfaluban (500 munkás), a Felsenburg testvérek tulajdonában 80