Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

Március 1-én a főszolgabíró a 14/1945. M.E. sz. rendelet értelmében felhívta a jegyzők figyelmét a képviselőtestületek átalakításának szükségességére. Június 12-én jelentette a járási főjegyző az alispánnak, hogy a szécsényi járás összes községében a nemzeti bizottságok megalakultak, s azok a községi képviselőtestületeket újjáalakították. ,Az újjáalakított képviselőtestületek az 1030/1945. M.E. sz. rendelet értelmében a választott tisztviselőit, elöljáróit megválasztotta." ls Hazánk demokratikus átalakulásának megszervezésében az MKP és a MNFF többi pártja szerepének fontosságát ismerjük; megalakulásukra, működésükre vonatkozóan azonban a szécsényi járásból nem sok adatunk van. A járás közvetlen szomszédsága a nógrádi iparmedencével, magyarázza (néhány községben bánya is volt (Etes, Ságújfalu), ahol bányászok, ipari munkások is éltek), hogy viszonylag hamar erős pártszervezetek alakultak (Etes, Ságujfalu, Varsány, Karancsság) a járás elsődleges mezőgazdasági jellege ellenére. De néhány mezőgazdasági jellegű községben is már februárban megalakult az MKP, pl. Nógrádszakálban, Nagylócon, Nógrádmegyerben. A Szociáldemokrata Párt első szervezetei is már februárban létrejöttek, de pl. a 80%-ban bányász, munkás lakosságú Etes községben csak szeptemberben. A párt szerepe jelentősebb volt a járásban, mint a vármegye egészében. A megyében is, a járásban is az MKP igazi „vetélytársa" kezdetben a Független Kisgazdapárt volt. Szervezetei a járásban főleg májusban alakultak. A Nemzeti Parasztpárt a felszabadulás évében sem a megyében, sem a járásban nem bírt különösebb súllyal. Adataink szerint júniusig mindössze öt községben alakult meg a NPP (Nagylóc, Szécsény, Magyargéc, Nógrádmegy er, Szécsényfelfalu).

16 A pártok vezetői gyakran fordultak a főszolgabíróhoz a népgyűléseik tartásához szükséges engedélyért, aki azt meg is adta.

17 Az MKP és a MNFF többi pártja határozottan segítette az üzemi bizottságokat és a községi földigénylő (földosztó) bizottságokat is. Utóbbiak Nógrád megyében és a szécsényi járásban egyaránt március—április hónapban alakultak meg; bár több olyan község is volt, ahol már a rendelet megjelenése előtt. - Tagjainak létszáma a szécsényi járásban 5 és 25 fő között változott. Megalakulásuk, összetételük különböző, mivel a FB működését és hatáskörét szabályozó végrehajtási utasítás az alaprendelet után két héttel jelent meg.

18 Nógrád megye földterületének (503 111 kh) 44,4%-át, (223 406 kh-t) vették igénybe földosztás céljából.

19 A szécsényi járási főszolgabíró április 11-én hívta fel a jegyzőket — az alispán 381/1945. sz. rendelete értelmében —, hogy kimutatásszerű jelentésben adjanak számot a földreform állásáról. Az alispánhoz felterjesztett összesítő kimutatás szerint a földigénylők száma a járásban 4823, a kiosztandó földbirtok összterülete 18 047 kh. (A mihálygergei kj. adatai nem szerepelnek az összesítésben. Szécsény földigénylőinek száma 487, a kiosztásra kerülő földterület 4312 kh). A jelentés idejéig földet kapott 3206 igénylő, kiosztottak részükre 6978 kat. hold földet. Ipolytarnóc, Hollókő községben, a nógrádmegyeri körjegyzőségben még folyamatban volt a földosztás, de több más helységben sem fejeződött be terjesen; pl. Szécsényben csak 130 földhözjuttatott volt és 1000 kh a kioszott földterület. 79