Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

• ,Jtíógrád megye a háború okozta károk; anyagi veszteségek tekintetében - a megyék sorrendjében - a harmadik helyen állt az országban." 10 Ennek az „előkelő" harmadik helynek a „kivívásához" a nógrádi iparmedence és a szécsényi járás háborús kárai segítették hozzá elsősorban. - Nem jelentéktelen a megye más mezőgazdasági jellegű területeinek a vesztesége sem, de a hadműveletek rövidebb ideig tartottak a többi járásban. — A mezőgazdasági javak pusztulását elősegítette az a körülmény, hogy a háborús cselekmények az őszi betakarítás után történtek, és így a magtárakból a harcoló, a visszavonuló katonaságnak könnyű volt a terményt elszállítani, az állatállományt elhajtani. A szécsényi jegyzői helyzetjelentés híján is némi képet alkothatunk a község épületeit ért károsodásról a vezető jegyzőnek 1945. szeptember 12-én a járási főjegyzőhöz küldött jelentéséből, melyben a község „háborús kárt szenvedett épületei tetőszerkezetének helyreállításához szükséges előirányzatok"-at közli. A sportház, a községi tisztviselői lakás, a községi hullaház, kertészház, szegényház, óvoda, tűzoltólaktanya, mázsaház, vágóhíd, gyepmesteri lakás, a községháza, a Községi Népház és a polgái iskola helyreállításához 2 412 700 P-re lett volna szükség. " A Magyar Kommunista Pártnak az 1945. január 2-án Salgótarjánban megalakult szervezete volt az első a megyében, melyet rövid egymásutánban követtek a többi pártszervezetek. Szécsényben január 12-én alakult meg a MKP helyi szervezete. Elnök dr. Esőssy Béla, titkár: Ruzsonyi Jenő. 12 Az MKP-nak különösen, de a többi demokratikus pártnak is jelentős szerepe volt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveinek, a nemzeti bizottságoknak létrehozásában, működésük irányításában, segítésében. Létrejöttük időpontja, összetételük szerves összefüggésben volt az adott terület felszabadulásának idejével, a lakosság összetételével. 7 Kezdetben hatalmi, igazgatási tevékenységet is elláttak; irányították a helyi politikai életet a közigazgatási apparátus segítségével. Mozgósították a lakosságot a nehézségek leküzdésére, a termelési, a helyreállítási munkákra; a gazdasági élet (hitel, vetőmag, igaerő szerzés stb.), a közellátás szervezése is feladatuk volt.

13 Nógrád megyében viszonylag későn 1945 első felében alakultak meg a nemzeti bizottságok; magyarázata talán, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte után a spontánul megalakuló népi szervek működése nem volt olyan parancsoló szükségszerűség, mint az októbertől decemberig felszabadult területeken. A szécsényi járásban március l-e és június 12-e között alakították meg a nemzeti bizottságokat. Legkorábban március 1-én jött létre a karancssági körjegyzőségben, Karancsság, Ságujfalu, Szalmatercs községekben, március 5-én Etesen, 14-én Nógrádmegyeren, 15-én Szécsényfelfaluban, 16-án Endrefalván, 19-én Pilinyben, 26-án Benczurfalván, Ipolytarnócon, Litkén, 31-én Hollókőn, Nagylócon, április 10-én Rimócon és Szécsényben, 19-én Varsányban, 20-án Sóshartyánban, 22-én Kishartyánban, 24-én Nógrádsipeken, 29-én Mihálygergén, június 12-én Szécsény halásziban. Az újjáalakulás időpontja ismeretes Nógrádszakálból (augusztus 26). Ismeretlen a megalakulásának időpontja Ludányban (csak összetételét ismerjük). Egyáltalán nincs adatunk a nemzeti bizottságra vonatkozóan Egyházasgerge és Magyargéc községből.

14 7R