Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

puszta 48), a litkei (189, ebből Ipolytarnóc 126 és a róm, kat. templom), a nógrádmegyeri (154 és a róm. kat. templom), az endrefalvai körjegyzőségben (178, ebből Benczurfalva 96, — Heffter-féle téglagyár berendezését leszerelték a németek —, lakosainak száma 413 fő — a körjegyzőség legkisebb települése —, Endrefalva lakossága 1298 fő, megsérült 60 ház). A december 31-én felszabadult Nógrádszakái lakóházainak több mint 1/3-ad része rongálódott meg (295-ből 102), — lakóinak száma 1086 -. Vasúti-, közúti hídját, a bussai, rárósmulyadi hidat felrobbantották a németek. Etes községben 152 ház sérült meg (32 súlyosan). A nagylóci körjegyzőségből és a járás legtöbb károsodást szenvedett községéből, Szécsényből nincs „helyzetjelentésünk." A járás területén Szécsény és környéke károsodott legjobban a hadműveletek közepette; ott tartott legtovább és ott voltak legsúlyosabbak a harcok. — Az élelmiszerkészletek mennyisége, a lakosság ellátása különböző. Legsúlyosabb volt a helyzet Etes nagyközségben, ahol a lakosság 2/3-ad része (2800 főből 2200) teljesen ellátatlan, — bányászok, ipari munkások —; a ludányi, rimóci körjegyzőség területén a lakosság 1/3-ad része volt teljesen ellátatlan. Só, cukor, petróleum egyáltalán nem, készlet sehol semmiből nem volt, liszt az endrefalvai, zsír a rimóci körjegyzőségben nem volt egyáltalán. Egyedül a mihálygergei jegyző jelentette azt, hogy április l-ig a lakosság ellátása megoldott. — Az állatlétszám után érdeklődő kérdésre adott válaszokból csupán azt állapíthattuk meg, hogy karancsságj és az endrefalvai körjegyzőségben maradt meg a legtöbb ló, szarvasmarha, sertés. — Sóshartyánban, Kishartyánban, Szécsényhalásziban 1—1, Benczurfalván 2 gazdaság maradt vezető nélkül. — Katonaság (legénység, tiszt, ló) elhelyezésére egyedül a ludányi körjegyzőség területén nem volt lehetőség. — A háborús károk helyreállításához igen kevés az építőanyag: összesen 3810 db tégla, 2800 db cserép, 42 q cement, a litkei körjegyzőségben csak fa, Etesen 60000 cigánytégla; négy körjegyzőségben és Nógrádszakái községben semmilyen építőanyag nem volt. — Mindössze két orvosról és két, kevés készlettel működő patikáról szóltak a helyzetjelentések. — A nemzetőrséget felállították, illetve Nógrádszakálban folyamatban volt. Innen február 23-án azt jelentette a községi jegyző, hogy az eredeti létszámot (24 fő) és beosztásukat módosította a járási orosz katonai parancsnokság. — A nemzetőrség létszáma a helységek nagyságának megfelelően alakult. Kiemelkedően sok volt Etesen (92—93 fő), de ott az egyes bányákat is a nemzetőrök őrizték —. A litkei körjegyző (február 2) kérte a főszolgabíró közbenjárását, hogy legalább a nemzetőrség tagjai mentesüljenek a közmunkára igénybevételtől, mert így nehézkes annak megszervezése; különösen Ipolytarnócon. Április—májusban már a fegyverhasználat engedélyezését kérték a főszolgabírótól. — Az üzleteket általában kinyitásra alkalmas állapotba hozták tulajdonosaik, de áruhiány miatt nem működtek. A nyári hónapokra 131-re emelkedett az iparukat folytató, iparigazolvánnyal rendelkező kereskedők száma. — A főszolgabíró hivatalba 294 iparost jelentettek be a jegyzők. Többségük azonban anyaghiány miatt nem dolgozott.

7 75