Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

Érdemes figyelemmel kísérni a járás lélekszámának alakulását: 1930 1941 1945 1949 31213 34275 29 567 31873 fő Az 1938-as 1. bécsi döntés alapján átcsatolt területtel (bussai körjegyzőség, 3 290 fő) magyarázható elsősorban a lélekszám növekedése 1941-ben. Feltehetően a hadbavonulások, a háborús időszak, elmenekülés következménye az 1945. évi csökkenés. Az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében az 1937-es állapotoknak megfelelően alakult a járás területe, így érthető 1949-ben az 194l-es állapothoz viszonyítva a csökkenés, 1945-höz viszonyítva pedig az emelkedés (viszonyok normalizálódása, hadifoglyok hazatérése stb.) Szécsény lakosságának száma a hadműveletek, a természetes mozgás, a település 1945—1949 közötti fejlődésének megfelelően változott. 1930-ban 3 943, 1941-ben 3 932, 1945-ben 3471, 1949-ben (Benczurfalvával együtt, melynek lakossága általában 400 fő körül mozgott) 4 884 fő- (1970-ben 5 690 fő.) 8 A jegyzők helyzetjelentéseit egészítette ki az alispán által 1945. január 23-án elrendelt állat- és terményösszeírás. A lakosság ellátása, a katonaság szükségletének biztosítása, a mezőgazdasági termelés mielőbbi megindítása céljából ismerni kellett a vármegye, a járás területén rendelkezésre álló állatlétszámot, terménykészletet; a lakosság létszámát. Kimondta még az 5/1945. sz. alispáni rendelet azt is, hogy az állatlétszámban történő változásról (vágás, leadás) minden hónap 15-ig jelentést kér az alispán. Közellátás céljaira sem szarvasmarhát, sem lovat, sertést, juhot nem szabad levágni másként, „csak a községi elöljáróság bevonásával alakított bizottság útján." A főszolgabíró február 1-én küldte meg a rendeletet valamennyi jegyzőnek. Válaszaik alapján március 15-én terjesztette fel az alispánhoz az 1945. februári állapotot tükröző Összeírást. Vessük össze ennek az összeírásnak az adatait az 1945 őszén készült kárstatisztikával. Következtethetünk a tényleges helyzetre, a károk nagyságára. Állatösszeírás (db) i Kárstatisztika 1945. februári állapot 1945 őszéig elhajtott, elpusztult állatok Járás Szécsény Járás Szécsény ló — csikó 784 41 2 197 156 szarvasmarha 3 247 131 5 621 299 sertés 3 419 177 5 895 842 juh 470 12 099 81 baromfi 10 789 280 453 394 6 967 Ténylegesen Szécsény, a szécsényi járás állatállományának hányad része maradt meg, illetve pusztult el, megállapítani nem tudjuk, mivel a KSH által kiadott kötetekben (Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970. Bp., 1972) a szécsényi járásra vonatkozóan 1942-es adat nem található. így a számok önmagukban jelzik a kár nagyságát, a megmaradt állatállomány kevés voltát. Legnagyobb volt a pusztulás a járás területén a juh-, a baromfiállományban, de jelentős volt aló-, a szarvasmarha-állomány vesztesége is. Szécsényben a baromfi-, a sertés-, a lóállomány károsodott legjobban. 76