Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - IRODALOM - Gyáni Gábor: Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szeghalom, 1979. / 509–513. o.

ben az öntudatos jelszót: „a föld azé, aki megműveli." Mindeközben a legfiatalabbakról sem feledkeznek meg. 1945 júniusában már gyermekotthonok létesítésével is tudnak foglalkozni — pl. Kenderesen, Horthy Miklós kastélyában terveznek egyet. 1946 nyarán már sorba létesülnek az új értelmiség képzésének döntő pontjai, a népi kollégiumok is, majd beindul a dolgozók esti gimnáziuma is. Az 1947^48-as évek dokumentumanyaga aránytalanul szegényes, válogatása is esetleges. 10—15, e két évet érzékletesen reprezentáló dokumentumot szívesen látna még az olvasó. A kötet mellékleteként az eredetiek formahű másolatában közölt korabeli hirdetmények, felhívások, közlemények, kiáltványok, az újgazdák részére rendszeresített birtoklevél, választási lajstrom stb. nagy mértékben segíti elő a belehelyezkedést a kor atmoszférájába. A kötet népművelési, oktatási céljainak elérését megkönnyítené, a forrásanyag hézagainak kitöltését segítené s az olvasó erős hiányérzetét feloldaná a kötet elején egy néhány oldalas, Szolnok megye 1944-48 közti történetének lényegét sűrítő bevezető tanulmány. A dokumentumok időrendben követik egymást. Egyes esetekben (földreformmal, népi kollégiumokkal kapcsolatos, egymás mellé kívánkozó iratok) alighanem célszerűbb lett volna eltekinteni az időrend merev követésétől. Erdmann Gyula SZEGHALOM Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk.: Miklya Jenő — Szabó Ferenc. Szeghalom 1979.679. p. A Sárrét iránti, a hetvenes években különösen megélénkült főként történeti és néprajzi érdeklődés egyik újabb jele a terjedelmes szeghalmi tanulmánygyűjtemény. A kötet, miként alcíme is mutatja, több tudományág terméséből válogat, így adván példát a ma jószerivel még csak igényekben élő, a komplexitást célzó regionális kutatómunkára. A vállalkozás értékét ha lehet még tovább növeli, hogy ez a többirányú megközelítés úgy jött létre, hogy hiányzott mögüle a megfelelő szervezeti háttér. A szerkesztők nem támaszkodhattak valaminő tájtörténeti kutatóintézet, vagy kutatócsoport munkájára, saját maguknak kellett megteremteni, tehát felkutatni és összegyűjteni a Szegvárra irányuló, egymástól elszigetelten, egyszersmind több tudományterületen párhuzamosan folyó kutatás eredményeit, az azokat reprezentáló tanulmányokat. Éppenséggel a szervezeti háttér hiányával is magyarázható, hogy az egyes tanulmányok között alig fedezhető fel tartalmi összefüggés: úgy kerültek egy kötetbe, hogy viszonylag kevéssé épülnek egymásra. 509