Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - IRODALOM - Bariska István: Somogy megye múltjából. 1979. Kaposvár, 1979. / 503–507. o.

tárgy is eleve elkötelezi, hogy következtetéseit a történetstatisztika eszközeivel támassza alá. Éppen az teszi nagyon rokonszenvessé és értékessé munkáját, hogy a kiválasztott tájegység adott évi vizsgálatával meggyőzően tudja bizonyítani az erdők, a szántók- és legelők gazdasági jelentőségét a paraszti és nem paraszti gazdálkozásban. Ezt szemlélteti a 9 számozott nagyobb és kisebb táblázat, ill. grafikon alkalmazásával, annak figyelembevételével, hogy a közigazgatási megyehatárok nem jelentettek egyben gazdálkodási határokat. Ezzel az évkönyv mások és maga taposta gazdaság és történetstatisztikai témájú hagyományait folytatja nagyon színvonalas módon. A köz- és politikatörténet értékes helyi vonatkozású tanulmányát jelentette meg a kötetben Andrássy Antal a „Katonai terror Somogyban 1919 őszén" címmel. A szerző meggyőzően bizonyítja, hogy az ellenforradalmi rendszert voltaképpen intézményesített katonai terror vezette be Somogyban, amely a nagybirtokos és tőkés restaurációt szolgálta, kivitelezője a különítményesek és a hadsereg volt. Megdöbbentő képről tesz tanúságot a tiszti különítmények akcióinak leírásával, amelyet egy csatolt térkép segítségével is igazol. Tanulmánya Siófok, Tab, Kaposvár és a kaposvári járás, Fonyód, Marcali, Csurgó átfogó elemzésével szolgáltat eddig teljesen ismeretlen adatokkal és összefüggésekkel. Maga a jegyzetapparátus is alapos munkáról tesz tanúságot. Talán ebbe a kategóriába sorolható Tilkovszky Lóránt tanulmánya is a magyarországi német mozgalomról (1930-1932). Nemzetiségi mozgalom politikatörténeti háttere Jákob Bleyer és Guido Gündisch magyarországi német nacionalista mozgalmi vezetők programjában és szembenállásukban, amely végül is nemcsak a mozgalom belső válságához, hanem a hivatalos magyarországi kormány és Németország különutas nemzetiségpolitikájához vezetett - legalábbis általában a nemzetiségek és a kisebbségi németség megítélésében és szerepében — a tanulmány politikatörténeti ihletettségét és távlatait bizonyítják. Természetesen nem somogyi témáról van szó, ezt azonban a szerkesztő tudná méltányosan megindokolni, hogy ez a nagy látókörű tanulmány miért szerepel Somogy megye múltjáról szóló kötetben. A Függelékben Somogyi Levéltári Napok '78 ill. a somogyi levéltári kiadványokról és 1978-as közművelődési programjáról olvashatunk, mellékletként sok fényképpel, irodalom-és előadásjegyzékkel. Jól érzékelteti ez a rész, milyen széles hétköznapi tudományos és közművelődési tevékenység az alapja annak, amiből a somogyi levéltári évkönyvsorozat végül is kinő. Ez a krónikarovat önálló értékű, s olyan kitűnő értékeléseket tartalmaz, amely messze túlnő tanulságaival a megye határain, s határozott kiadvány- és művelődéspolitikai háttérről tesz Somogyban tanúbizonyságot. Nemcsak a 10., hanem az ezt megelőző kilenc kötet szerkesztéséhez is gratulálni kell, szerzőknek és munkatársaknak, műhelynek és műhelyt-teremtőknek. Bariska István 507