Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - ADATTÁR - Szabóné Fehér Erzsébet: A sárospataki kollégium 19. század eleji kéziratos tantervei / 491–502. o.

Szab óné Fehér Erzséhe t A SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM 19. SZÁZAD ELEJI KÉZIRATOS TANTERVEI A Tiszáninnerü Református Egyházkerület sárospataki Levéltára sok becses kéziratot őriz. Közülük sajátos értéket képviselnek a tantervek, ezek alapján folyt a hírneves sárospataki kollégiumban a tanítás. Nagy részük még nern került közlésre, s még a szakemberek körében sem ismertek. Ezek közül emelünk ki néhányat a kollégium történetének hőskorából, a 19. század első évtizedeiből. A 18. század második felében a kollégium — kiállva a bujdosás, az örökös zaklatások próbáját - újabb és újabb tantervvel igyekezett eredményesebbé tenni a tanítást. Az osztályok és a felső évfolyamok beosztása, a tanulmányok időtartalma, a nevelők száma csaknem évről-évre változott ekkor, mutatva, hogy a vezetőség minden újításra kész a tanulmányi eredmény fokozása éraskében. Az iskolákban országszerte a latin nyelv az egyeduralkodó s a biblia és a klasszikusok álltak a reáliákat majdnem teljesen mellőző oktatás középpontjában. Patakon viszont az 1776-i tanterv nyomán már a magyar nyelv is helyet kapott. (Magyar fogalmazás és versírás a poetai classisban.

1

) 1792-ben az ifjúság a természettan magyarul való tanítását kérte.

2 Barczafalvi Szabó Dávid 1794-től tanította e tárgyat magyar nyelven a kollégiumban.

3 A 18. század végén a pataki kollégium legjelentősebb vívmánya a legtöbb tantárgy magyar nyelvű oktatásának bevezetése volt. Az új tanterv hosszú vita után 1796-ban készült el. így írt róla Szombathy János: „Az 1796-ik évben új tanulmányi rendszer készült. Az alsó osztályok eggyel megszaporodtak, úgyhogy ma már nyolc van, éspedig legelső „nemzeti" vagy „magyar" ugyanakkor elhatározták, hogy a természettan, mennyiségtan, természetrajz, neveléstan, mezőgazdaságtan, egészségtan, magyar nyelven adatnak elő a tanárok által."

4 Az 1796-os tanterv a magyar oktatási nyelvet és a reáliák nagyobb mérvű tanítását érvényesítette. A filozófia, teológia, és a történelem kivételével a tanítás nyelvévé a magyart tette.

3 Ezzel Patak évtizedekkel megelőzte az ország összes iskoláját, hiszen csak 1844-ben mondta ki az országgyűlés azt, amit Patak már 1796-ban megvalósított. Ez a tanterv, valamint az utána következő kisebb-nagyobb tantervi változtatások is mutatják azt a küzdelmet, melyet az iskolán belül a maradi és haladó irányzat képviselői folytattak egymással. Az előbbiek ragaszkodtak a latin nyelven való tanításhoz és a humán tárgyak túlsúlyához. Az utóbbiak a magyar tanítási nyelv érvényesítését és a reáliák növelését szerették volna elérni. A magyar nyelven való tanítás ugyanis nem mindenkinek tetszett. Két párt alakult ki, mely éles harcot folytat egymással évtizedeken keresztül. Egyesek, főként az idősebb 491