Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Lakos János: A földművelésügyi miniszter külföldi gazdasági szaktudósítói hálózata, 1900–1920 / 381–406. o.

Á külföldi gazdasági szaktudósítók illetményei (1909) Állomáshely Az illetmény részletezése 1000 koronában Állomáshely Fizetés Lakpénz Tiszteletdíj Utí Iroda összesen Állomáshely Fizetés Lakpénz Tiszteletdíj átalány összesen New York München Róma London Berlin Bukarest Belgrád 5,4 12 10 2,6 10 6,4 1,6 2,5 2,5 1 2,5 2 4 2,4 1,9 4 1,2 4 4 6 9 6,5 6 10 2 8 8 1 6 2,6 1,6 25 26,9 26,9 16,2 23,7 16 12 A kezdeti időszak egyenlősdisége megszűnt ugyan, de az állomáshelyek differenciált javadalmazásában elsősorban nem az illető állomáshely igénye, hanem az illető szaktudósító államtisztviselői rangja érvényesült. Jól példázza ezt London (Than segédtitkár) és München (Malcomes miniszteri tanácsos) összevetése. 1900-hoz képest néhány esetben nőttek a javadalmak, igaz, ennek eredete az, hogy akkor általában nem államtisztviselők voltak a tudósítók (tehát állami fizetést nem kaptak, csak tiszteletdíjat, úti- és irodaátalányt!), fenti kimutatás idején viszont csak egy magánszemélyt (Leitgeb) találunk. Látta a helyzet tarthatatlanságát a minisztérium is, és a lehetőségekhez mérten igyekezett emelni a szaktudósítók ellátmányát. Generális javításra azonban nem került sor. A gazdasági szaktudósítók működése során felmerült problémák a kereskedelemügyi, sőt az osztrák szaktudósítók vonatkozásában is érvényesültek. Maga a Külügyminisztérium is érezte a kérdés rendezetlenségét és 1907 augusztusában bejelentette, hogy bizonyos feltételekkel hozzájárul a szaktudósítók közös konzulátusokhoz történő beosztásához. Október 9-én a kereskedelmi- és vámszerződéssel foglalkozó közös minisztertanács is megállapította a reform szükségességét. Az édekelt magyar miniszterek azonban ragaszkodtak a követségek mellé történő rendeléshez, valamint a szaktudósító és kiküldő minisztere közti közvetlen viszony érinthetetlenségéhez. így az egyébként is elhúzódó reformtárgyalások 1909-ben megszakadtak. 1912-ben ugyan még egyszer felmerült a reform ügye, de végül minden maradt a régiben: a tudósítók szolgálati helyzetét továbbra is a bizonytalanság jellemezte.

71 AZ INTÉZMÉNY MEGSZŰNÉSE (1914-1920) A gazdasági szaktudósítás a világháború éveiben A szarajevói merényletet követően július 25-én Leitgebet, Moldoványit és N. Kisst visszarendelték Budapestre.

72 Németh a merénylet idején éppen Budapesten tartózkodott, 397