Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Lakos János: A földművelésügyi miniszter külföldi gazdasági szaktudósítói hálózata, 1900–1920 / 381–406. o.

Belgrádba már csak egy napra térhetett vissza? A tudósítók egy részét katonai szolgálatra hívták be. így az év második felében a szaktudósítói szolgálat fenntartása csak a szövetséges Németországban (Berlin, München) és az egyelőre semleges Olaszországban (Róma) sikerült,

74 Az évek hosszú során nagy áldozatokkal kiépített hálózat tehát az első világháború kitörésével napok alatt omlott össze. Olaszország hadbalépésével 1915 tavaszán a római tudósító (Miklós Ödön) is hazautazásra kényszerült. Malcomes halálával pedig a müncheni állomáshely ürült meg. 1915 végén egyedül Krisztinkovich tartózkodott külföldön (Berlinben) mint FM-szaktudósító. A háborús állapot, a pénzügyi források elapadása egészen 1917 őszéig megakadályozta a legcsekélyebb újrafejlesztést is. Ekkor azonban ismét kiküldték Szófiába (Bulgária területére) N. Kisst, aki mögött két év harctéri szolgálat állt,

75 a müncheni állomáshelyet pedig november 1-el Miklós ö. foglalta el.

76 Utóbbit 1918 közepén Moldoványi Sándor váltotta fel. 1918 júliusában Krisztinkovich mellé — kérésére — segédtudósítót rendeltek ki Nemeshegyi Oszkár miniszteri segéd titkár személyében, aki gyakorlatilag helyettesítette a szabadságra távozott Krisztinkovichot.

77 N. Kisst a bolgár kapituláció nyomán november végén szolgálattételre a FM VII. főosztályára osztották be.

78 így az összeomlás idején mindössze a müncheni tudósító és a berlini helyettes tudósító tevékenykedett.

79 A szolgálati szabályzaton hivatalosan nem változtattak, azonban a háborús viszonyok következtében módosulásra került sor annyiban, hogy Krisztinkovich után 1918ban Nemeshegyi is bizonyos kapcsolatba került a Monarchia külképviseletével: felvették a diplomáciai személyzet élelmezési listájára.

80 A tudósítói tevékenység a háborús körülményeket tükrözte. Krisztinkovich pl. továbbra is rendszeresen készített tanulmányjellegű jelentéseket, de egyre nagyobb hányadot tettek ki olyanfajta jelentései, amelyekkel különböző nyomtatványokat terjeszt fel. Ennek következtében a jelentések tematikus leszűkülése tapasztalható: azoknak zöme a németországi háborús szükségrendelkezésekkel (ármaximálás, áruforgalom szabályozása, egyedáruságok behozatala, közélelmezés stb.) kapcsolatos törvényhozási irományok, közlönyök, stb. felterjesztése. (A nyomtatványok jórésze ma is megtalálható a FM-levéltár általános iratai között, 1917-ig a 41/1., 1918-ban az 54. tételszám alatt.) További különbség a korábbiakhoz képest, hogy a tudósító működési területe egyre inkább magára az állomáshelyre szűkült le. Megszűnt a korábbi feladatkör egy része. Tanulmányúton levőket a minisztérium nem osztott be a tudósítókhoz, igaz a kiküldetések száma is megcsappant. A szaktudósítói ügy az 1918-1919. évi forradalmak idején Az őszirózsás forradalom napján két gazdasági szaktudósító tartózkodott külföldön: Moldoványi Svájcban, és Nemeshegyi segédtudósító Berlinben. Jelentéseiket továbbra is rendszeresen küldték a FM-nak. Nemeshegyi pl. 1918 decemberében átlag napi egy iktatószámot használt fel. De a forradalmi napokban a minisztérium nemigen törődött ezekkel a jelentések398