Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Lakos János: A földművelésügyi miniszter külföldi gazdasági szaktudósítói hálózata, 1900–1920 / 381–406. o.

Londonba, Gaal Gyula földbirtokost a Balkán-államok területére szóló megbízatással Bukarestbe és ifj. Paikert Alajost, a Mezőgazdasági Múzeum őrét az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területére szóló megbízatással Washingtonba szaktudósítókul kiküldtem." (kiemelések tőlem — L. J.) A szolgálati utasítás Az intézmény szervezési munkálataiban kiemelkedő helyet foglalt el a szolgálati utasítás kidolgozása. E munka során mindenekelőtt a külügyminiszter kikötéseit kellett figyelembe venni. Több tervezetváltozat után 1900 elejére elkészült, március 17-én a külügyminiszter által is jóváhagyást nyert a Szolgálati utasítás a magyar királyi földművelésügyi miniszter által mezőgazdasági kérdések tanulmányozása céljából ideiglenes megbízással külföldre küldött szaktudósítók számára."

32 A szabályzat 1. pontja kimondta, hogy a miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben eszközli a kiküldést. A 2. pont szerint a szaktudósító kizárólag a miniszter fennhatósága alá tartozik, ő jelöli ki állomáshelyét és működési területét, „s kinek úgy alkalmaztatása, szolgálati beosztása és működése tekintetében, valamint fegyelmi tekintetben is alá van rendelve és kitől utasításait veszi." A szaktudósító lehet nem állami tisztviselő is, de megbízásával nem lesz állami tisztviselővé, hanem „. . . ezen bármikor visszavonható, ideiglenes jellegű megbízásának tartama alatt miniszteri megbízottnak tekintetik." A 3. pont szerint a szaktudósító hivatalos jelvényt nem viselhet. A 4, pont értelmében „A szaktudósító a cs. és kir. követségekhez vagy . . . konzuli hivatalokhoz, melyeknek hivatali kerületében tartózkodik, nincsen beosztva", de azok őt „. . .oltalmukban és támogatásukban részesítik és az illető külföldi hatóságoknál, a feladata teljesítéséhez szükséges értesülések megszerzése céljából bevezetik. A cs. és kir. követségek és konzuli hivatalok a szaktudósítótól felvilágosításokat igényelhetnek." Az 5. pont írta le a szaktudósító feladatait. Eszerint élénk figyelemmel kellett kísérnie „. . .az illető ország közgazdasági politikájának úgy általános irányát, valamint minden fontosabb kérdésre vonatkozó mozzanatát és az ottani törvényhozásnak ezen közgazdasági politika érvényesítése körül a szaktudósító részére kijelölt feladatok tekintetében kifejtett törekvéseket, valamint az illető köröknek arra vonatkozó tevékenységét. A tanulmányozás tárgyát képező viszonyok tekintetében észlelhető legújabb haladásról és az ez által elért vívmányokról, továbbá az ide vágó törvényalkotás terén életbe léptetett újításokról és ezek hatásáról, valamint a gazdasági fejlődés előmozdítása céljából tervbe vett további rendszabályokról tüzetes tájékozást szerez. Különösen . . . figyelemmel kíséri: a mező- és erdőgazdasági termények, termékek és cikkek behozatali és kiviteli forgalmát, a vámokat, a forgalmi és egyéb illetékeket, különösen azon cikkek tekintetében, amelyek a magyar korona országainak termelése vagy fogyasztása szempontjából jelentőséggel bírnak; általában a mező- és erdőgazdasági ügynek fejlődését és az ennek előmozdítását célzó intézkedéseket; a mező- és erdőgazdasági termékek és cikkek előállítását vagy feldolgozását megkönnyítő vagy olcsóbbá tevő üzemnemeket; a gazdasági szakoktatás ügyét; 388