Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Kun József: A munkásmozgalom történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban: rövid áttekintés / 371–379. o.

főként az I. jöhetnek számításba forrásanyagként. Itt tartjuk szükségesnek megemlíteni, hogy a Honvédelmi Minisztérium irattári segédletei, az iktatókönyvek, tárgy- és számmutatók a háborús események következtében döntő többségükben megsemmisültek. így az iratokban csak a raktári egységek átnézése után lehet kutatni. Két évvel ezelőtt megkezdtük a HM elnöki osztálya iratainak az egykori iktatókönyveket pótló cédulázását. A munka már előrehaladt, s így ma már a két világháború közötti időszakra a kartonok átnézése útján lehet kutatni, ami időben lerövidíti a munkát. A Honvédelmi Minisztérium 13. osztályának ügykörébe tartozott általában az igazságügy, ezen belül a honvéd hadbíróságok felügyelete. Ide hivatalból meg kellett küldeni a hadbírói ítéletek másolatait. Sajnos a vizsgálati iratok itt nincsenek meg, de önmagukban az ítéletek amelyek között számos munkásmozgalmi vonatkozású található, sok mindenre támpontot nyújtanak. Itt található pl. a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, Stromfeld Aurél ellen hozott hadbírósági ítélet. Az iratokhoz utólag névmutató készült, s így a kutatás könnyen elvégezhető. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után a tisztikar tagjait felülvizsgálati eljárásnak vetették alá. Mindenekelőtt a Tanácsköztársaság alatti tevékenységük, valamint a Vörös Hadseregben teljesített szolgálatuk képezte a vizsgálat tárgyát. A felülvizsgálatot 1919 őszén a HM 31., majd 1920. január 1-től a HM 8. osztálya — amelynek ügykörébe a tiszti személyügyek tartoztak — folytatta le. Bizonyos aspektusból ezek a felülvizsgálati iratok is a munkásmozgalom történetének forrásai közé tartoznak. A Hadtörténelmi Levéltár őrizetében levő gyűjtemények sorában legnagyobb az I. világháborús gyűjtemény, amely zömében harctéri, hadműveleti iratokat tartalmaz, de számos itt őrzött irat foglalkozik Magyarország háborús viszonyaival, gazdasági, társadalmi életével, az antimilitarista mozgalmakkal. Adatok találhatók itt a katonatömegek forradalmasodásáról, katonalázadásokról a hátország forradalmi erjedéséről, az oroszországi forradalmi események hatásáról. Ez a nagy, 5 500 raktári egységből álló gyűjtemény a munkásmozgalom története szempontjából kevésbé feltárt. A most folyó rendezés ilyen irányú ismereteinket jelentősen bővíteni fogja. A polgári demokratikus forradalom időszaka levéltárunkban őrzött iratainak gyűjteménye magában foglalja a Magyar Hadügyminisztérium fondját, amely főleg a hadsereg széthullására, illetve leverésére, valamint a polgári kormányzat által felállítandó új hadsereg megszervezésére vonatkozóan tartalmaz — munkásmozgalmi szempontból is — értékes dokumentumokat. A különböző katonai szervek és csapatok anyagából a katonai és népi megmozdulásokkal kapcsolatos jelentések, karhatalmi intézkedések érdemelnek említést. A katonatanácsok irataiból sajnos nagyon kevés maradt fenn, a meglevők az időszak elsőrendű forrásai közé tartoznak. A Magyar Tanácsköztársaság katonai iratai mind hadtörténelmi, mind munkásmozgalmi szempontból igen értékes történelmi forrásanyagnak számítanak. A fennmaradt iratok plasztikusan tárják elénk a fiatal proletárállam honvédő harcát, az elsősorban munkásokból toborzott Vörös Hadsereg hősies küzdelmét, az ország erőfeszítéseit az intervenciós erőkkel és a belső reakcióval szemben. Különösen jelentős forrásértéket képviselnek a Hadügyi Népbiztosság, a Keleti, ill. Vörös Hadsereg Parancsnokság, a III. (Landler) hadtestparancsnokság, a Vörös Őrség Országos Parancsnoksága fondjai. Az eredeti iratokat a volt vörös katonák visszaemlékezései egészítik ki. 375