Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Kun József: A munkásmozgalom történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban: rövid áttekintés / 371–379. o.

fordít arra, hogy távol tartsa a haladó szocialista tanoktól a hadsereget. Szemléltetésül idézünk néhány bejegyzést a IV. hadtestparancsnokság elnöki iratsorozatának indexeiből: — Röplap.Címe: Egy európai katona szól bajtársaihoz. (1889) — Szociálforradalmi röplapok .(1891) — Szocialisták. Egy párizsi komité felhívása a szocialistákhoz. (1891) — Szociáldemokrata daloskönyv, melyet a 12. hadosztály tüzérezrede terjesztett fel. (1894) — Szocialisták. Röphpok terjesztése a katonák között. (1895) Külön nyilvántartották azokat a katonákat, akik bevonulásuk előtt kapcsolatban álltak a munkásmozgalommal, és tevékenységüket figyelemmel kísérték. Ezt bizonyítja egy 1894-ben iktatott névjegyzék. Ide kapcsolódik egy 1885-ben történt iktatás, amely így hangzik: „A birodalmi hadügyminisztérium intézkedése aktív katonai személyeknél észlelt szocialista, anarchista tévtanokkal kapcsolatban." A 20. század első éveiben gyorsan nőtt a hazai munkásmozgalom ereje, lendülete. Növekedett a szakszervezeti taglétszám, szaporodtak a sztrájkmegmozdulások. Az 1905-ös orosz forradalom hírei eljutottak az országba, a munkásosztály tömegtüntetéseken fejezte ki rokonszenvét az orosz munkásokkal. Az 1905-1907-es forradalmi fellendülés időszakának eseményei tükröződnek elsősorban a IV. hadtestparancsnokság, kisebb mértékben pedig a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság irataiban. Ezek az iratok mindenekelőtt azt dokumentálják, hogy miként, milyen mértékben használták fel a hadsereget az ipari és mezőgazdasági munkásság sztrájkjainak leverésében. A magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetének jelentős fonásai találhatók még a Hadtörténelmi Levéltár egyik legnagyobb fondja,a Honvédelmi Minisztérium iratanyagában. Az első világháborúig külön osztály nem foglalkozott munkásmozgalmi kérdésekkel, s az 1867—1914 között keletkezett,erősen selejtezett iratok között csak kevés munkásmozgalmi vonatkozású irat található. Az erősödő munkásmozgalom hatására a háború alatt szervezték meg a minisztérium 4-es osztályát. (1917-től 4/a osztály), melynek ügykörébe a sztrájkmozgalmak, munkáskérdések, munkaalkalmak, munkásotthonok stb. tartoznak. 1919-ben az osztály 5/a, 5/b, jelzést kapott, tevékenységének éle a kommunista megmozdulások ellen irányult. Itt találhatók a belföldi helyzet-, Ül. hangulatjelentések. 1920-ban a HM elnöki osztálya (c) foglalkozott a belföldi helyzettel, 1921-től 1925-ig pedig elsősorban a HM katonapolitikai osztálya kísérte figyelemmel a munkásmozgalommal összefüggő kérdéseket. Az itt található vörösvédelmi helyzetjelentések a magyar munkásmozgalom elsőrendű forrásai közé tartoznak. Könnyíti a kutatást, hogy az iratanyag katonai körletenként tagozódik, több megye tartozott egy-egy katonai körletbe. A fentiekből kitűnik, hogy a HM szervezete gyakran, szinte évenként változott, vagy legalábbis módosult. A Horthy rendszer bizonyos mérvű konszolidációjával magyarázható, hogy 1925 után külön HM osztály nem foglalkozott a munkás, szocialista, kommunista mozgalmakkal. Ennek az osztálynak ügykörét átadták más osztályoknak. Ettől kezdődően főként az elnöki osztály irataiban találhatók a munkásmozgalom történetére vonatkozó iratok. A második világháború idején az elnöki osztály iratai (I—

II.) tételek, 374