Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Kun József: A munkásmozgalom történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban: rövid áttekintés / 371–379. o.

Legfontosabb feladataik egyike a közrend és a nyugalom biztosítása volt, szükség esetén katonai karhatalom kirendelése révén. A fentebb felsorolt parancsnokságok iratai az 1848/49-1855 közötti évekből vannak levéltárunk őrizetében. A tíz raktári egységet számláló iratmennyiség nem sok, de történelmi forrásértéke jelentős. A munkásmozgalom szempontjából legértékesebb a pesti és pozsonyi katonai kerületi parancsnokságok anyaga. Ezekben a kerületekben volt a kor színvonalán álló legtöbb ipari létesítmény, bánya, itt voltak nagyobb számban bérmunkások. Az iratokban számos adat található a szocialista — kommunista eszmék propagálására, a bányászok elégedetlenségére, magatartására, szociális helyzetükre, tevékenységükre, kisebb-nagyobb megmozdulásaikra vonatkozóan. Az iratok jellegének illusztrálására kiemelünk néhányat a pesti és pozsonyi kerületi parancsnokságok anyagából. — Báró Geringer, a polgári közigazgatás irányítója közli a pesti kerületi parancsnoksággal, hogy a munkásszervezkedés központja London. Elrendeli, hogy bizalmas úton meg kell vizsgálni, vannak-e már az országban munkás, torna, vándortámogató egyesületek és dalárdák? (1850.) — A soproni kerületi parancsnokság értesíti a pesti kerületi parancsnokságot, hogy kommunista tanok terjesztéséért elfogták Pescherer Lajos és Knippelt Antal szabólegényeket. (1851.) — A 8. vértesezred jelenti a pozsonyi kerületi parancsnokságnak, hogy Maschek Ferenc Gusztáv ezred hadbíró Selmecbányára utazott, ahol megkezdődik a bányászok bányaigazgatóság elleni felkelésének kivizsgálása. (1852.) — A cs. kir. katonai és polgári kormányzóság értesíti a pozsonyi kerületi parancsnokságot, hogy Wach János hamburgi asztalossegédet kiutasították, mert az volt a feladata, hogy a munkásság körében terjessze a kommunizmus eszméit. Felhívja a parancsnokság figyelmét annak megakadályozására, hogy a hazatérő kézművessegédek ilyen jellegű propaganda-nyomtatványokat tarthassanak maguknál. (1852.) Az 1848—1855 közötti időszakra vonatkozóan említésre méltó még a csendőrezredek iratanyaga, amelyeket ugyancsak a Hadtörténelmi Levéltár őriz. Az iratok egy része a csendőrök túlkapásaival foglalkozik, s ezek indirekt módon kapcsolódnak a munkásmozgalomhoz is. A 19. század második fele, majd a századforduló utáni időszak munkásmozgalmának egyik figyelemreméltó forrásanyaga található a Magyarországi Főhadparancsnokság levéltárában. Ez a Hadtörténelmi Levéltár egyik legnagyobb és időben a legkorábbi regisztraturális iratanyaga. A parancsnokságot 1740-ben állították fel és az első világháború végéig működött. Iratai azonban csak 1910-ig találhatók levéltárunkban és ez a hatalmas iratmennyiség „General Commando" néven ismert a kutatók körében. 1882-ben a monarchia hadügyének korszerűsítése kapcsán a birodalom területén bevezették a hadtest-beosztást, s így a korábbi területi parancsnokságok, közöttük a magyarországi General Commando is megszűnt és jogutóda a cs. és kir. 4. hadtestparancsnokság lett. A General Commando illetve a 4. hadtestparancsnokság indexeinek lapozgatásai alkalmával világosan kitűnt, hogy a kiegyezést követően egyre növekvő mértékben szaporodnak a munkásmozgalomra vonatkozó bejegyzések. (Szocialista tanok, sztrájkok, stb.) Az indexek tárgykivonatai alapján megfigyelhető, hogy a szocialista agitáció a 19. század második felében a hadsereget sem hagyta érintetlenül, s a katonai vezetés nagy gondot 373 »